Itt is van az új! :D Köszönöm a komikat az előzőhöz, meg is van a 200, a 200. pedig molly_LA ! Imádlak, te lány! :$$ És köszönöm a 4 hét alatt a több, mint 4200 (!) látogatót! :")) Ti vagytok a legjobbak! *-*
I hope u like it! Puszi :)
Lexa szemszöge:
*** A fiúknál, este 7 körül ***
- Csengettek! - nézett körbe rajtunk jelentőségteljesen Harry. Ő is azt várta, amit mindenki más: valaki erőt vesz magán és elbotorkál ajtót nyitni.
- Biztos Liamék! - vont vállat Zayn. Na, igen, ők még mindig nincsenek itt..
- Ez esetben szívesen kinyitom! - adtam meg magam, aztán jelentőségteljesen Lou-ra vigyorogtam.
- Hű, ez nem lesz szép! - nevetett fel, majd ő is felállt.
- Hát te hová jössz, Boo Bear? - kérdeztem mosolyogva.
- Segítek neked kinyitni az ajtót! - vörösödött el.
- O-oké. - bólintottam, majd elindultam az előszobába, ő pedig engedelmesen követett.
Ahogy kinyitottam az ajtót, egy nem várt személy rontott be rajta. Ez a valaki irtó dühös volt. Nagy valószínűséggel rám..
- Hé, Louis! Ez nem Demi Lovato? - ujjongtam.
- Öö.. Lexi! Ennek én a helyedben nem örülnék annyira! - nézett rám ijedten Lou.
- Miért? - kérdeztem értetlenül, de aztán leesett - Nyugi, nem járok Niallel! - fordultam azonnal Demihez.
- De az újságban az volt és.. A fenébe is! Niall James Horan, gyere ide, de rögtön! - kiabált a lány. Erre a bátyám ijedten rohant oda hozzánk.
- Demi! - ölelte volna meg lelkesen a csajt, de ő eltolta magától.
- Niall, ő meg ki?! - mutatott rám mérgesen.
- Szia, én Alexa Morgan vagyok, nagy rajongód! Nyugodtan hívj Lexának vagy Lexinek! - léptem elé mosolyogva.
- Öö.. oké. Szia! De te ki vagy? - kérdezte, most már valamivel nyugodtabban.
- Niall húga. - mosolyodtam el.
- Tényleg? - vonta fel a szemöldökét.
- Igen, gyere fel, és mindent elmesélek! - karolta át a bátyám, majd az emelet felé kezdte húzni.
- Köszi! - tátogta gyorsan, és felmentek a lépcsőn.
- Louis! Hívd át Eleanort! - kértem kétségbeesetten.
- Mi? Mégis miért? - lepődött meg.
- Azért, mert nincs kedvem újra és újra átélni ezt! Először Danielle, most meg Demi! Mindenki féltékeny rám, holott senkivel sem kavarok! - magyaráztam, mire felnevetett.
- Köszönöm szépen a sok támogatást és a különösen nagy együttérzést! - húztam el a szám mérgesen.
- Lexa, te olyan aranyos vagy! - mosolygott - Ha El esetleg félreértené a dolgot, akkor az az ő baja! Téged meg nem bánthat, mert én azt nem hagyom! - kacsintott rám, amitől teljesen zavarba jöttem.
- O-oké. Akkor most mit csináljunk? Segítesz megverni Liamet, ha haza fárad? - váltottam témát.
- Nagyon szívesen, drágám! - ölelt magához.
- Lou.. Drágám? Ezt most nem tudom követni, bocsi! - nevettem fel erőltetetten, ő meg elpirult.
Louis szemszöge:
A francba! Az első szót mondtam neki, ami eszembe jutott róla.. Drágám. Hogy lehetek ilyen hülye?!
- Öö.. hagyjuk! Boo Bear fáradt, és butaságokat beszél ilyenkor! - motyogtam zavartan, vörös fejjel.
- Hát jó, te tudod! - sóhajtott fel. Ezzel most megbántottam volna? Vagy mi a szar van? - Gyere, együnk répát!
- Jó ötlet! - vigyorodtam el.
Lexa.. miért ő jár állandóan a fejemben?! Nem értem.. Ő annyira más, mint pölö Eleanor! Ez nyálas lesz, de benne van valami különleges, amit én eddig még egy lányban sem láttam.. És miért van olyan érzésem, hogy nem is fogok ilyet látni senki másban?
Újra az a kérdésem: beleestem volna Niall húgába?
Lexa szemszöge:
*** Késő este ***
- Jó éjt, fiúk! - köszöntem el tőlük mosolyogva, majd a vendégszobába indultam. Viszont valaki megállított és magához húzott.
- Lexa, nem alhatnék veled? - suttogta lágyan a fülembe, amitől engem elöntött a forróság.
- Sajnálom, Harold, de a húgom egyedül alszik! - szólt rá Niall.
Ja, igen, majdnem elfelejtettem: Demi már elment, de előtte még bocsánatot kért tőlem, és adott egy autogramot is. Sajnos csak átutazóban volt erre, ezért nem tudott maradni. Pedig nagyon kedves lány, teljesen megértem a bátyám érzéseit!
- Bocsi, Harry, de most nem! - toltam el magamtól kedvesen.
- Oké, de akkor mikor? - kérdezte mosolyogva.
- Álmodban! - kacsintottam rá.
- Ó, ott már vadabb dolgok is történtek köztünk! - húzogatta a szemöldökét.
- Na, ebből elég! Erre senki sem kíváncsi, te perverz disznó! - szólt közbe idegesen(?) Louis(!), majd egyszerűen belökte Hazzát a saját birodalmába (vagyis Harry szobájába).
- Nialler, miről akartál beszélgetni? - néztem rá kíváncsian.
- Gyere, a szobámban megbeszéljük! - ragadott karon minket Lou.
- Lexi, nem kell vállalnod semmit a média előtt, ha nem akarod! Majd igyekszünk titokban tartani és.. - kezdett bele Niall.
- Na azt már nem! Én vagyok a húgod, és erre büszke is vagyok! - kértem ki magamnak - Persze nem azért, mert híres énekes vagy, ne értsd félre, azért is, de egyszerűen büszke vagyok arra, hogy ilyen szuper bátyám van!
- Köszi! - mosolyodott el meghatottan, és magához szorított.
- Akkor én most lefekszem aludni, jó éjt! - állt fel végül, majd nyomott egy puszit a homlokomra és kiment.
Én pedig ott maradtam Louisval, kettesben, a szobájában..
- Szerintem én is megyek lassan! - keltem fel nem sokkal később az ágyról. Kezdett nyomasztó lenni, hogy hosszú percekig bámuljuk egymást..
- Várj, ne menj még! - ragadta meg a csuklóm.
- Miért? - fordultam meg mosolyogva.
- Csak.. gyere, mutatni szeretnék valamit! - kacsintott rám, majd az erkélyére húzott - Nézd, ez itt már a te szobád ablaka! Illetve a vendégszobáé, de inkább a tiéd.. Mindegy. Ez pedig a te erkélyed! - mutatott át a korlát túl oldalára.
- Kettesével vannak a szobáknál az erkélyek, és pont a tiéd a vendégszobával közös? - kérdeztem nevetve.
- Igen. Szóval csak azt akartam, hogy tudd.. - itt maga felé fordított és mélyen a szemembe nézett - .. rám számíthatsz, és nyugodtan ébressz fel, ha valami baj van, vagy ha kell valami! Akkor is, ha nem tudsz aludni.. Boo Bear áll a rendelkezésedre a nap 24 órájában! - mosolygott.
- Öö.. köszi. - nyögtem ki végül. A közelségétől teljesen lefagytam, még a szép szemén és az ajkain sem tudtam rendesen gondolkodni! Te jó ég, mi bajom van mostanában? Ha a közelében vagyok, teljesen elborul az agyam! Ez már ijesztő!
- Tényleg nyugodtan szólj! És bízhatsz bennem, holnap megverjük Liamet! Ma este szerencsésen megúszta, mert Daninél alszik és a színét sem láttuk még, de holnap megbánja! - kacsintott rám, és még közelebb hajolt. Az ajkaink közötti távolság pár centire csökkent és nekem nincs erőm eltolni.. Most mi lesz?
- Köszönöm Louis, nagyon rendes vagy velem! Tényleg mindent köszönök! - nyomtam egy hosszú puszit az arcára és kisiettem a szobájából.
Már megint majdnem csók lett a vége! Ezt nem hiszem el! És Eleanor vajon mit szólna mindehhez?
*** Hajnali 2 ***
Még mindig nem tudok aludni, mert állandóan Lou jár a fejemben! A mosolya.. a gyönyörű kék szemei.. a helyes, borostás arca.. az izmos karjai, amikkel megölel.. Basszus, mi van velem?
Végül úgy döntöttem, hogy lemegyek egy kicsit. Elhatároztam, hogy újra leülök a lent lévő zongorához. Tudom, hogy anya temetése után megígértem, hogy nem játszom többet, de nem bírom megállni!
A lehető legnagyobb csendben lopakodtam el a zeneszobához. Ott halkan becsuktam magam mögött az ajtót. De nem kulcsra.. talán azt kellett volna?
Az egész helyiség hangszigetelt volt, még az ajtó nyitását/zárását sem lehetett hallani. Leültem és először csak bámultam a billentyűket.
Louis szemszöge:
Hallottam, hogy valaki elmegy a szobám előtt. Gondolkoztam, hogy ki lehet az, aki szintén nem tud aludni.
Igen, egész eddig ébren voltam és a szomszéd szobában lévő lányra gondoltam! Lexa.. Ez a név ismétlődött folyton a fejemben.
Aztán elhatároztam, hogy lemegyek és megnézem ki van még fent rajtam kívül. Csendben követtem a személyt a zeneszobáig. Lexi volt az. Halkan belopóztam én is, hogy hallhassam mit csinál, viszont elbújtam, hogy ne láthasson. Legnagyobb meglepetésemre a zongoránál ült. Olyan gyönyörű volt. És olyan szabad. Kezdek komolyan aggódni amiatt, hogy belebolondulok ebbe a szépségbe!
Ezután lassan játszani kezdett..
Ennyi! ^^ Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése