Itt van az új, egy pici(..) késéssel! :DD Jaj, nagyon köszönöm a komikat, szuperek vagytok! :")) Teljesen feldobtatok, és erre csak Ti voltatok képesek ilyen mértékben! <33 Akkor jó olvasást, puszi! I hope u like it! ;D
Lexa szemszöge:
...Épp a suliból tartottunk haza felé, az eszméletlenül nagy forgalomban.
Megálltunk egy pirosnál. Unottan bámultam az előttünk lévő kereszteződést, aztán valamiért oldalra fordítottam a fejem. A mellettünk lévő kocsiban ott voltak Ők. A szívem hevesebben kezdett verni. Vajon észrevesznek egyáltalán?
Ahogy őket néztem, akaratlanul is elvigyorodtam. Louis ült a volánnál, mellette az anyósülésen Liam, és hátul a másik 3 idióta röhögött. Igen, mindegyiküknek jó kedve volt, láthatóan nélkülem is remekül elvoltak. Akaratlanul is könnyek szöktek a szemebe. Nem is hiányzom nekik? Mindenesetre gyorsan feltettem a napszemüvegem, hogy eltakarjam a könnyeim.
Aztán hirtelen mindenki elkomolyodott, én pedig tisztán letudtam olvasni Lou szájáról azt a szó, hogy "Lexi". Egyikük sem vett észre engem, Louis csendben magyarázott tovább rólam valamit, miközben a jelzőlámpát figyelte, a többiek meg komoran meredtek maguk elé.. Talán mégis hiányzom nekik?
Egyszer csak Lou felém fordult, és bámulni kezdett. Viszont nem hiszem, hogy felismert, mert a napszemüveg eltakarta az arcom egy részét, ráadásul két másodpercig nézhetett, mert utána Tori (valószínűleg a lámpán látható zöld jelzés hatására) gázt adott és elhajtottunk. Hátrapillantva láttam, hogy nem jönnek utánunk, hanem elkanyarodnak..
A francba! Mikor fogok újra találkozni velük? És hogyan? Hol?
Valamiért az az érzésem, hogy nem éppen egy egyszerű és sima találka lesz a következő..
*** Otthon, este 6 ***
- Sziasztok, legyetek jók! - köszönt el Laura és Sam. Elméletileg valami tárgyaláson lesznek egészen késő éjszakáig, talán csak hajnalban jönnek meg..
- Oké, sziasztok! - válaszoltuk kórusban Torival, majd a nappaliba mentünk és levágódtunk a kanapéra.
- Melyik filmet nézzük? - kérdezte, miközben a kezében lévő DVD-ket tanulmányozta.
- Nem tudom, válassz te. - vontam meg a vállam - De egyébként mi van veled és Nate-tel? Mármint, hogyhogy itthon vagy és nem vele? - kíváncsiskodtam.
- Megértette, hogy itt kell lennem veled, nehogy elcsavarogj! - vigyorgott.
- Hé! - vágtam hozzá az egyik díszpárnát. - Nem vagyok már kislány! Nem kell bébicsősz! - morogtam, de közben alig bírtam visszafojtani a kitörni készülő röhögésem.
- Ne hogy azt hidd, angyalom! - csipkedte meg az arcom olyan öregnénis stílusban, majd gonoszan felnevetett. Erre csak egy sértett horkantás volt a reakcióm.
- Amúgy tudod a bioszt? - kérdezte, most már valamivel komolyabban.
- Ne szórakozz velem, tudod, hogy már akkor is tudtam az anyagot, csak Emily szemétkedett! Amúgy meg annyira felkészültem, hogy ha szeretnéd most elmesélem neked fejből az egész könyvet!
- Tényleg? Ennyire fontos neked Molly? - hitetlenkedett, és mintha egy kicsit meg is bántódott volna..
- Ugyan, Tori! Valóban iszonyúan sokat jelent(enek) nekem, de Te vagy a legjobb barátnőm, és mindig az is maradsz! - öleltem meg.
- Köszi! Csak hát ő is lány, és egyre többet vagy vele, meg minden.. - magyarázta. Az első miatt majdnem a képébe röhögtem.. bár Dani, Eleanor és Demi tényleg nőnemű, de akkor is! A 1D nem lányokból áll.. legalábbis tudtommal! :D
- Én lehozom a gépem, mert mutatni akarok neked valamit, te rakd be addig ezt a filmet! - nyomott a kezembe egy DVD tokot, majd felrohant.
Megtettem, amit kért és utána csendben vártam. Pár perccel később a laptopjával a kezében tért vissza. A gép látványától is összeszorult a szívem.. A neten írhatnék a fiúknak, vagy valami.. A fenébe is!
- Na, kíváncsi vagy? - kérdezte izgatottan - Tegnap találtam ezt a videót, és imádom! - lelkendezett tovább.
- Mutasd! - mosolyodtam el. Valamiért mégis rossz előérzetem volt..
- Ugye milyen jó? - ujjongott Tori a végén. Én viszont az általa elvárt túláradó lelkesedés helyett szótlanul bámultam magam elé, a könnyeimmel küzdve.
- Mi a baj? Azt hittem, te még nagyobb rajongójuk vagy, mint én, és sikoltozni fogsz, vagy valami! Ne mondd, hogy nem tetszik a videó, Lexa! - komorult el Vicky. Sikoltozni? Szívesen csinálnám, de nem épp örömömben!
- Öö.. mi? Ja, nem, szuper lett, nagyon imádom őket! Tényleg jó! - erőltettem mosolyt az arcomra.
- Figyelj, miért van az, hogy mindjárt elbőgöd magad? Valami rosszat mondtam? - aggodalmaskodott. Basszus, ennyire látszik rajtam, hogy a sírás szélén vagyok? Egyébként meg nem mondtál rosszat, hanem mutattál.. Bár nem rosszat, hanem egy fájdalmas emlékeztetőt, vagy mit.
Aztán ahelyett, hogy elindította volna az előbb kiválasztott filmet, inkább egy zenecsatornára kapcsolt. Persze 1D szám ment, ez alap dolog, hiszen mindenki ellenem van..
- ÉN EZT NEM BÍROM TOVÁBB! - ordítottam fel hirtelen, mire Vic rémülten fordult felém.
- Bocsi! - szabadkoztam - Tori, telefonálhatnék a mobilodról? - kérdeztem ellentmondást nem tűrő hangon.
Ő csak ijedten bólintott egyet és a kezembe nyomta a telóját. Villámgyorsan tárcsáztam az első eszembe jutó számot, jelen esetben a bátyámét. Remegő kézzel tettem a fülemre és közben idegességemben a szám harapdáltam. Kicsöng, kicsöng.. és valaki felvette!
- Nem tudom, ki vagy, nem néztem meg a hívót, de Niall jelenleg eszik és nem tud a telefonhoz jönni! - darálta le, szinte gépiesen egy nagyon ismerős hang. Elsőre azt hihetnénk, hogy a rögzítő kapcsolt be, de mégsem ez történt, mert tudtam ki az, aki felfedte. A szívem gyorsabban vert, így simán kikövetkeztethettem a vonal túlsó felén lévő ember nevét..
- L-L-Louis? - nyöszörögtem erőtlenül a telefonba, majd nem bírtam tovább és hangos zokogásba kezdtem.
- Úristen, Lexi, te vagy az? - kérdezte ijedten és boldogan(?!) egyszerre.
- I-i-i-igen.. - sírtam tovább. Olyan jó volt hallani a hangját. Mármint "élőben", nem pedig a rádióban/tv-ben, énekelve.
- Hé, ugye minden rendben? Mi a baj, Lexa? - kezdte, majd utána inkább lágyan, kedvesen így folytatta - Shhh! Először is: lélegezz mélyeket és nyugodj meg! - adta ki az utasítást.
Miután teljesítettem a "parancsait", sikerült lehiggadnom egy kicsit. Annyira megnyugtatott a hangja, mint kevés embernek..
- Köszi. - suttogtam a telefonba.
- Nincs mit! - sóhajtott fel megkönnyebbülten(?) - Egyébként mi történt? Miért van kikapcsolva a mobilod? Rengetegszer hívtunk.. Ugye semmi komoly? - Basszus, annyira aranyos, hogy így aggódik! És értem!
- Öö.. hosszú történet, és sajnálom, hogy nem tudtatok elérni.. Eljönnétek hozzám, hogy beszélhessünk? - kérdeztem reménykedve.
- Persze! Csak mondd a címet! - vágta rá azonnal. Gyorsan lediktáltam az utcát, házszámot, stb.
- TOMLINSON! Nyomás a színpadra! - üvöltött valaki a háttérből.
- Hallom menned kell! - nevettem fel.
- Sajnálom, még lenne egy koncertünk, de.. de nem érdekel! Inkább megyek hozzád, méghozzá MOST! - jelentette ki halál komolyan.
- Mi?! Azt már nem! Ráér utána is, csak gyertek majd! Ne merj lelépni onnan, Boo Bear! - "fenyegettem meg".
- Jól van, na! Csak hiányzol ám.. és.. Á, mindegy, nem érdekes! Akkor megyünk egy kicsit később, szia! - köszönt el.
- Köszönöm, és szia! - mosolyodtam el, bár ő ezt nem láthatta.
- Alexa Morgan, mégis kivel beszéltél?! - támadott le azonnal Tori.
- Öö.. Mollyval!
- Boo Bear és Louis, mi? - húzogatta a szemöldökét.
- Hát.. ő is oda van Louis ért, -tudod, a 1D-ből-, és néha így becézzük egymást.. - adtam roppant "jó" magyarázatot. Komolyan, hogy tudnék ennél nagyobb marhaságot kitalálni?!
- Ő is? Szóval te belezúgtál Louis Tomlinsonba? - ugrándozott örömében(?).
- Mi?! Dehogy! Csak jól néz ki, ennyi! - És még annál is jobban csókol!~tettem hozzá magamban - Úgy, mint Harry, vagy Zayn! - folytattam a felsorolást.
- Liam és Niall nem jön be neked? - kíváncsiskodott.
- Öö.. de! Ők is helyesek.. - Persze, egyértelműen az esetem(!) a BÁTYÁM!
- Jól van, békén hagylak! Hamarosan úgyis meglátom őket! - röhögött. Te jó ég, hiszen többes számban beszéltem! Még jó, hogy nem faggat tovább(..)!
- Sziasztok! - lépett be váratlanul Laura és Sam. Baszki, ők mit keresnek itthon?!
- He-he-helló! - nyögtem ki nagy nehezen, majd értetlenül néztem rájuk. Megértették a célzást, és magyarázni kezdtek:
- Elmaradt a tárgyalás, mert 3 fontos ember is lebetegedett!
- Úgyhogy tarthatunk családi moziestét! - vigyorgott Laura. Ja, egészen addig, amíg be nem esik az az 5 jómadár..
- Szuper! - visongott(?) Tori.
- Álljatok csak meg! Lexa, te használtad azt a telefont?! - mutatott idegesen a mellettem heverő készülékre Sam.
- Izé.. - nyögte Vicky.
- Victoria! Most nagyot csalódtam benned! Miért adtad oda neki? - dühöngött a nevelő apánk. A francba!
- Sajnálom, de nem Tori hibája! - vágtam közbe.
- Értem. Akkor kíváncsian várom a magyarázatodat, Alexa! - mosolygott gúnyosan.
- Öö.. - "kezdtem" bele.
Ennyi lenne mára! ^^ Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése