2014. január 2., csütörtök

~22. A viszontlátás öröme

Na, ezt most felrakom Crazie kedvéért! Remélem még látod! :D Bocsi a késésért, és a tegnapi kimaradásért, de a laptopom 2 hétig szervizben lesz és anya nem adta oda a sajátját! ://
Ez most nem lett se túl izgalmas se túl hosszú rész, de kárpótlásul holnap duplát kaptok! ;)) Komizni ér! :D I hope u like it! Puszi :)

Lexa szemszöge:
Te jó ég, fiúk, de jó, hogy itt vagytok! El sem hiszem, már annyira vártalak titeket! - kiáltottam fel, mire 3 döbbent arccal találtam szembe magam. Viszont most már nem érdekelt más, csak Ők, így a 3 meglepett embert (Torit, Samet és Laurát) félrelökve rohantam oda hozzájuk...
...és szó szerint a bátyám nyakába ugrottam, de ő szerencsére megtartott.
- Úgy hiányoztál, Lexi! - suttogta, miközben az arcomon máris pár könnycsepp gurult le, hiszen nagyon örültem nekik - Shhh! Most már itt vagyok, húgi, nem megyek sehová nélküled! - nyugtatott Nialler, mélyen a szemembe nézve, miután letett a földre.
- Köszönöm! - nyomtam egy puszit az arcára boldogan - Szeretlek, Niall!
- Én is téged, Lexa! - mosolygott - De most menj! - bökött a fejével a háta mögött álló fiúkra. Vigyorogva bólintottam, és az göndör hajú barátom elé sétáltam.
- Jaj, Harry! - öleltem meg mosolyogva, mire ő nevetve szorított magához.
- Tudod te, hogy mennyire hiányoztál már, cicám? - kérdezte aranyos fejet vágva.
- Sejtem, és nekem meg az hiányzott, hogy így hívj! Furcsa, de már megszoktam! - nevettem én is, miközben ő újra megölelt. Miért van az, hogy Harry ölelése is hasonló dolgokat vált ki belőlem, mint Louisé? Na jó, az utóbbié kicsit még jobban esik, de akkor is..!
- Hé, Harold, ne sajátítsd ki ennyire a csajunk! - szólt közbe kicsit idegesen Zayn.
- Te jó ég, Zaynie! - léptem hozzá mosolyogva.
- Így már sokkal jobb! - súgta a fülemben, miután magához húzott.
- Jaj, te! - húzódtam el tőle nevetve, mire ő szomorú fejet vágott.
- Miért hagysz itt máris, kicsim? Hazzánál tovább voltál! - vágta be a műdurcit.
- Viszont Harry nem kapott ilyet! - kacsintottam rá, és megpusziltam.
- Jó, most az egyszer elnézem neked! - vidult fel.
- Akkor jó! - mosolyodtam el.
- Én viszont még behajtom ezt rajtad, cica! Ne hidd, hogy megmenekülsz tőlem! - vigyorgott perverzen Harold.
- Honnan veszed, hogy menekülnék? - húzogattam a szemöldököm, mire nevetve rácsapott a fenekemre.
- Helyes! Este várlak!
- Harry, hagyd békén a húgom! - szólt rá Niall.
- Igen, ő az enyém! - nyújtotta ki rá a nyelvét Zayn.
- Álmodozzatok csak! - vigyorodott el Louis is.
- Lexi! Annyira hiányoztál! - ölelt volna meg Liam.
- Szia, Payne. - mondtam ridegen, mire ő is elkomolyodott.
- Megkaptad az sms-t?
- Igen, meg. Rendes vagy, hogy legalább utólag szóltál! - gúnyolódtam.
- Sajnálom, de majd megmagyarázhatom? - kérdezte reménykedve.
- Úgy ismersz, hogy nem hallgatlak meg? - vontam fel a szemöldököm.
- Köszönöm! - mosolyodott el boldogan - Egyébként Dannek is hiányzol!
- Köszi. Majd mondd meg neki, hogy puszilom! - mondtam egy halvány mosoly kíséretében.
- Persze. - bólintott, én pedig tovább sétáltam Louishoz.
- Lexiiiii! - pörgetett meg a levegőben.
- Louuuu! - utánoztam nevetve, és a nyakába ugrottam, úgy, mint a bátyáméba, vagyis a lábaimmal a körbeöleltem a derekát is.. Komolyan, úgy kapaszkodtam beléjük, akár egy kis majom az anyjába(..).
- Most már itt vagyunk veled! - mosolygott Louis.
- Igen. Köszönöm, Istenem! És köszönöm Lou! - vigyorodtam el.
- Ó! Pedig már kezdtem megörülni annak, hogy Istennek tartasz! - biggyesztette le a száját "szomorúan".
- Ne aggódj, a tested és a csóktudásod megvan ahhoz, hogy Istennek tartsanak! - suttogtam a fülébe, úgy, hogy csak ő hallja, mire elmosolyodott.
Ahogy elhajoltam tőle, valamiért ő is arra fordult és így az arcunk (leginkább a szánk) közötti távolság 3 centire csökkent.. Éreztem, hogy elpirulok, és ő is elvörösödött zavarában. Láttam a szemében, hogy legszívesebben megcsókolna. Nos, az biztos, hogy nem ellenkeztem volna, ha megteszi.. De (sajnos) nem tette.
Amikor körbenéztünk, hogy kinek tűnhetett fel egyáltalán ez a dolog, rémülten tapasztaltuk, hogy mindenki minket bámul.. a francba!
Gyorsan Louis vállába temettem a paradicsomszínű arcom, ő pedig a hajamban "keresett menedéket".
- Khm.. khm.. Öö.. fiatalember! Maga, csíkos pólóban! Letenné Alexát? - törte meg a kínossá vált csendet Sam.
- Ja.. öö.. persze! - dadogta Lou.
- Bocsi, Boo Bear! - suttogtam, majd elléptem tőle, mindkettőnk(?) legnagyobb bánatára.
- Lexa, ugye jobban szereted Louist, mint engem? - kérdezte lógó orral, kórusban(!) Harry és Zayn.
- Jaj, fiúk! Nálatok? Az én hercegeimnél szerethetnék jobban bárkit is? Hová gondoltok? - nevettem fel, mire ők is felvidultak és összepacsiztak.Legnagyobb meglepetésemre Lou csalódott fejet vágott. Próbáltam biztatóan rámosolyogni, de nem hatott, szomorú maradt. Azért, mert ezt mondtam az előbb? Vagy miért?
- Várom a magyarázatod erre, Alexa! - szólalt meg, ezúttal élesen, a nevelő apám, miközben szúrósan nézett a fiúkra és rám.
- Jaj, elnézést, köszönni el is felejtettünk! Jó estét! - mondták egyszerre a srácok.
- Öö..oké. Ez félelmetes! - jegyezte meg Laura, mire elnevettem magam.
- Az! És sokszor csinálják ezt! Én sem szoktam még meg! - vigyorogtam.
- Még? Hányszor találkoztál te már velük, édesem?! - kiabált Sam. Basszus. Na jó, Lexi, őrizd meg a hidegvéred, nem lesz semmi baj!
- Srácok, ők itt a nevelő szüleim, Laura és Sam Smith, ő pedig a legjobb barátnőm, Victoria Brown. - kezdtem el a bemutatást.
- Tori, Laura, Sam! Ők itt a One Direction, név szerint: Louis Tomlinson, Liam Payne, Zayn Malik, Harry Styles, és a legfontosabb: Niall Horan, a bátyám. - daráltam le minden fontos dolgot egy szuszra, majd kíváncsian vártam a reakciójukat.
- A kid? - kérdezte végül Lau.
- Jó estét, Mrs. Smith, Niall Horan vagyok, Lexi bátyja! - lépett előre a csapat egyetlen ír tagja.
- Miért nem szóltál róluk? - akadékoskodott Sam.
- Mert tudtam, hogy fiúkhoz nem engednétek el. De most már mindegy. Ők itt Molly! - mutattam a srácokra.
- Jól van, kérlek gyertek be velünk ti is a nappaliba, mert Alexának nem kis megmagyarázni valója van a számunkra! - mondta a nevelő apám, és közben igyekezett nyugodt hangszínt megütni, annak ellenére, hogy a feje már lilult a dühtől.. Te jó ég, mit kapok én még!

Bocsi, tudom, hogy rövid! :// Holnap 2 jön! ;)) Remélem azért tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése