2014. január 2., csütörtök

~37. Az aquaparkban (2.rész)

MEGLEPETÉS! :DD Már itt is van az új, és holnaptól igyekszem mindig legkésőbb 2-ig feltenni a következőt! ;))
Köszönöm a komikat az előzőhöz, nagyon jól estek! <3 Már túl is vagyunk az 500-on! :"))
I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :)

Lexa szemszöge:
- Flörtöltél Harryvel, mi? Nesze neked, Lexi! - vigyorgott Lou. Még szerencse, hogy a többiek ezt nem hallották, mert távolabb "pancsoltak" (ez a kifejezés leginkább a fiúk idióta 'úszásnak nevezett' dolgaira érvényes)..
- És ha kiengesztellek valamivel majd este? - vetettem be az utolsó ötletem.
- Hmm.. legyen! De behajtom ám rajtad, nem kell aggódnod! - kacsintott rám végül.
- Ettől nem féltem! - nevettem el magam, majd együtt visszamentünk a többi hülyéhez.
- Mit csináltál a csajommal, Tomlinson? - támadott le minket azonnal Harry. Basszus, ugye nem hallott semmit?
- Mit csinált volna velem? - kérdeztem a lehető legnyugodtabban. Muszáj megőriznem a hidegvérem!
- Igen, haver! Tudom, hogy neked lenne pár ötleted, de én nem vagyok olyan perverz, mint te! - bokszolta vállba Hazzát Louis.
- Jól van, na! De meg ne lássalak még egyszer ennyire a közelében! - fenyegette meg Lout.
- Ezt nem te mondod meg! - nyújtotta ki rá pimaszul a nyelvét Louis.
- Fiúk! Nem mindegy? Boo Bear, te keresd meg Eleanort! Te pedig Harry menj úszni! - hárítottam el gyorsan a nagyobb vitát.
- Oké, bocsi. - hajtották le egyszerre, bűnbánóan a fejüket, majd mentek a "dolgukra" (nem wc-re! XD - a szerk.).
Egy bólintással nyugtáztam, hogy a vészt sikerült elhárítanom, majd én is a többiek felé indultam.
- Már hiányoztál, drágám! - ölelte meg Louist El.
- Öö.. te is, kicsim. - nyöszörögte Lou, de közben engem(?!) nézett.
- Akkor jó! - csókolta meg Eleanor.
- Khm.. khm.. ezt inkább ne itt! - szólt rájuk Liam. Furcsa, de valamiért hálás voltam neki ezért. Mi bajom van?! Eddig nem zavart (ennyire) a smárolásuk!
- Igen, inkább a víz alatt! - vigyorgott Hazza, és közelebb lépett hozzám - Úgy, mint mi! - ragadott meg engem, és lerántott magával a mélybe.
Ijedten néztem rá a víz alatt, ő viszont csak szimplán lesmárolt! Dühösen löktem el magamtól és köhögve jöttem fel a felszínre.
- Jól vagy, Lexi? - kérdezte azonnal aggódva Louis.
- Majd.. jól.. leszek.. - köhögtem tovább, közben pedig Harry is "felfáradt" a víz fölé.
- Harold Edward Styles! Ezt még nagyon megbánod! - ordítottam rá rögtön a göndör hajúra, aki megszeppenve nézett rám.
- Bocsi, csak elragadtattam magam egy picit.. - dadogta.
- Egy picit?! - emelte fel a hangját a bátyám.
- Haragszol rám, cica? - nézett rám bűnbánóan Harry. Te jó ég, hogy tud ilyen cuki képet vágni?! És ami nagyon aggasztó: így nem tudok haragudni rá! Sokáig legalábbis biztos nem.
- Nem. - sóhajtottam fel, mire felvidult - Viszont, meg ne próbáld még egyszer! - morogtam, amire csalódottan bólintott egyet.
- De ne ám! - lépett mellém védelmezően Zayn.
- Szerintem felfogta, hogy nem szabad még egyszer lerántania a víz alá, aztán meg lesmárolnia, hogy majdnem megfulladjak! - védtem meg(?!) Harryt.
- Köszi! - ölelt magához az előbb említett hálája jeléül.
- Szívesen! - kacsintottam rá, majd egy adag vizet fröcsköltem az arcába.
- Hé, cica, ez nem volt szép! - röhögött, majd ő is képen locsolt.
- Na megállj csak, Harold! - vigyorodtam el, és megragadtam a fejét a göndör fürtjeinél fogva, aztán lenyomtam a víz alá.
Egészen addig ott tartottam, amíg el nem kezdett bugyborékolni és csapkodni össze-vissza. Köhögve jött fel, hogy friss levegőt szippanthasson.
- Élsz még? - nevettem.
- Ha-ha-ha, nagyon vicces! - mérgelődött, de végül ő is velünk röhögött.
- Ezt megérdemelted! - veregette meg a vállát Zayn, az "együttérzése" jeleként.
- Na, de majd még megbánja, hogy újat húzott velem! - vigyorodott el ravaszul Harold baráunk, majd lebukott a víz alá.
Ijedtemben sikítottam egyet, amikor valamit - vagy inkább valakit - megéreztem magam alatt. A többiek érdeklődve figyeltek, de teljesen megértették a reakcióm, miután Hazza is feljött a víz alól, én pedig a nyakában ültem.. Az a kis szemét beúszott alám és halálra rémisztett!
- Na! Eressz el! - nyafogtam, és próbáltam lekászálódni a nyakából, persze sikertelenül.
- Inkább harcoljunk! - kacsintott rám a bátyám és Zayn nyakába mászott.
Ezt látva Eleanor Louis nyakába kapaszkodott fel, Liam pedig felvette Daniellet.
Nevetve igyekeztünk lelökni egymást a másik nyakából, hogy a vízbe essen.
Dan sikeresen visszajuttatta a medencébe a bátyám, én meg Elt löktem le Louról (hozzá kell tennem: valamiért ez iszonyú jól esett! ;D). Danivel vigyorogva pacsiztunk össze a sikerünkön.
- Ez ügyes volt, gyönyörűségem! - emelt le magáról Harry és mosolyogva nyomott egy puszit az arcomra.
- Köszi, de ennyire azért nem vagyok szép! - nevettem fel erőltetetten, közben pedig Louis szavai visszhangoztak a fejemben: "Add meg magad,gyönyörűm!".
- Dehogynem! - vágta rá azonnal Lou, majd rögtön el is pirult, hiszen mindenki őt bámulta - Izé.. fiúk.. nincs igazam? - próbálta menteni a menthetőt.
- De, nagyon is! - simított végig a hátamon Zaynie.
- Köszönöm.. - vörösödtem el.

***
- Irány a hullámmedence! - kiáltott fel Niall. Vicces, hogy folyton a bátyám ordít ilyeneket..
- Elnézést, uram! - jött oda egy úszómester - Biztosak benne? Csak mert a most következő, délután 4 órás hullámzás sokkal erősebb, mint amilyen általában szokott lenni! - magyarázta a kérdő tekintetünket látva.
- Annál jobb, minél nagyobbak a hullámok! - lelkesedett Liam.
- Azt hiszem nem értették meg teljesen.. Ez az időpont az egyetlen, amikor ez az egész veszélyes is lehet! Nagyon erős, ezért szívünk szerint csak a férfiakat engednénk be. Nők csak "férfi felügyelettel" mehetnek be oda ilyenkor! És remélem tudnak úszni, bár ha elesnek, az nem sokat ér.. Ha a víz alá kerültek, nem valószínű, hogy onnan visszajönnek! - mondta vészjóslóan.
- É-é-értem. - dadogta Danielle.
- Na, akkor menjünk vagy ne? - tette fel a nagy kérdést Harry.
- Felőlem mehetünk, de akkor én fogom Lexát! Te, Harold ma már eleget szórakoztál vele! - karolta át a derekam Zayn.
- Jól van, menjünk! - bólintott lelkesen Eleanor.
- Oké. - sóhajtottak fel megadóan a többiek.
- Sok szerencsét, és ne mondják, hogy nem szóltam! - veregette vállon Niallert az úszómester, majd készségesen elállt az útból.
- Egészkor kezdik, már csak 2 perc! - ujjongott El. Na jó, én nem értem ezt a csajt.. Bár, ha engem is fogna Louis, akkor valószínűleg aggódás helyett én is csak örülnék neki/várnám!
- Gyere egy picit odébb! - húzott félre Zayn.
Rossz előérzetem támadt attól, hogy eltávolodtunk a többiektől. Niall és Harry  egyedül, Liam Dannel, Eleanor pedig Louval volt. Ahogy félre néztem róluk, az úszómestert pillantottam meg a mellékhelyiség felé sietni.. Remek, akkor itt hagyott minket! És mi lesz, ha esetleg valaki elesik? Ezért nem kellene kirúgni őt?
Mielőtt tovább gondolkodhattam volna, megszólalt valami dudaszerűség, és elkezdődött a hullámzás. Zayn gyorsan megragadta a derekam és mosolyogva nyomott egy puszit az arcomra.
Hát, az a pasi nem viccelt! Ezek a hullámok óriásiak, és tényleg bazi erősek! - állapítottam meg magamban ijedten.
Aztán az egyik kisodort Zayn karjaiból, viszont az utolsó pillanatban még meg tudta ragadni a kezem. Erősen szorítottuk egymás ujjait, hogy együtt maradjunk, de éreztem, hogy ez már nem lesz így sokáig, mert a bokám - hiába gyógyult meg szinte teljesen - fájni kezdett.. Amikor Zaynie fogott, sokkal egyszerűbb volt a bokám "dolga", most viszont meg kellett tartania engem úgy, hogy a hullámok ne gyűrjenek maguk alá - ez egy darabig ment is neki, de aztán ijedten vettem észre, hogy a kezem kicsúszik Zaynéből és elmerülök..

Louis szemszöge:
A hatalmas hullámok ellenére El nagyon jól szórakozott, miközben én hátulról fogtam a derekát - akárcsak Liam Dant, illetve Zayn Lexit. Apropó, Lexi!
Gyorsan elfordítottam a fejem abba az irányba, ahol lenniük kellett volna, de sajnos a magas hullámok szinte végig takarták őket előlem. Mindig csak két hullám között lehetett észrevenni őket.. Vagyis csak egy fiút! De ha Zayn egyedül van, akkor hol lehet Lexa? Ugye.. ugye nem?!
Tágra nyílt szemekkel próbáltam beazonosítani az általam annyira keresett lányt is Z. mellett, de nem tudtam.. Úristen, ha elmerült, akkor.. akkor nem valószínű, hogy onnan visszajön! - idéztem fel magamban a fickó szavait.
Végig sem gondoltam, mit csinálok, amikor megragadtam a mellettem lévő Harry karját és egyszerűen odalöktem neki Eleanort. Majd - vissza sem fordulva, hogy megnézzem jól van-e a barátnőm - rohanni kezdtem Zaynék irányába.. Csak remélni tudtam, hogy Hazza megfogta Elt, és hogy csak rosszul láttam, azt hogy Zayn egyedül van.. A hullámok igyekeztek feldönteni futás közben, de nem tudtak, mert ennyi lebegett a szemem előtt: Lexi bajban van és segítenem kell neki!
Ahogy odaértem, láttam, hogy Zayn kétségbeesett arccal pásztázza a vizet maga körül, a lányt keresve, így engem észre sem vett.
Szinte azonnal megpillantottam a víz alatt a szőke hajtömeget magam mellett, ezért gondolkodás nélkül vettem egy hatalmas levegőt, majd én is elmerültem a medencében - a következményekkel nem törődve. Bele sem gondoltam, hogy mi lesz, ha én sem jövök fel többé.. De jelen pillanatban nem érdekelt más, csak Lexi.
A víz alatt kinyitottam a szemem és (már amennyire láttam a zavaros, félig-meddig szinte sötét vízben) Lexához úsztam. Szegénynek a csukott szeme jelezte, hogy nincs magánál.. Abban a pillanatban teljesen bepánikoltam. Nekem szükségem van rá, nem fulladhatott meg máris!
Villámgyorsan tapasztottam a szám az övére, és gyengéden, de határozottan feszítettem szét az ajkait.. Mit sem törődve a szokásos bizsergéssel az érintése miatt, fújtam át a szájába a levegőm nagy részét. Legnagyobb megkönnyebbülésemre kinyitotta a szemét, de a tekintete kifejezéstelen volt.
Ahogy elszakadtam tőle, köhögni kezdett. Illetve csak kezdett volna, de nem tudott rendesen.. A köhögése annyiból állt, hogy a kiengedte a száján az előbb odajuttatott levegőt, és ennek helyére akart volna friss oxigént szívni az orrán keresztül.. csakhogy ez a víz alatt lehetetlennek bizonyult számára. Szinte láttam magam előtt, hogy telik meg vízzel a tüdeje..
Azonnal fel kell hoznom! - határoztam el magamban, majd megragadtam a karcsú derekát, és igyekeztem a felszínre jutni. A hullámok eleinte erősebbnek bizonyultak, de végül elég erőt adott az, hogy Lexi biztatóan - viszont elég erőtlenül - megszorította a csuklóm.
Ahogy felértünk a levegőre, rögtön vad köhögésbe kezdett, és víz folyt ki a száján, az orrán, mindenhonnan.. Gusztustalannak hangzik, de igazából inkább csak félelmetes volt. Ijesztőnek találtam még a gondolatot is, hogy elveszítem. Iszonyú ijesztőnek!
Viszont legalább még él! - biztattam magam.
Amikor újra rendesen tudott lélegezni, kimászott a karjaimból, és elém állt. A karjaival átkulcsolta a nyakam és felugrott rám, a lábaival körülölelte a csípőm. Arcát a vállamba és a nyakamba temette, én pedig mosolyogva suttogtam a fülébe:
- Örülök, hogy jól vagy. Ne félj, én nem engedlek el csak úgy!
- Köszönöm.. - súgta rekedten.
Kb. 5 perccel később vége lett a nagy hullámzásnak, így én a medence széle felé indultam, Lexával magamon (ez így elég hülyén hangzik XD - a szerk.). Aztán a legelső nyugágyra le is ültem, Lexit pedig szorosan magamhoz öleltem.
- Jól vagy, kicsim? - kérdeztem a fülébe suttogva. Nem foglalkoztam azzal, hogy a nevén nevezzem, ő az enyém, mert szükségem van rá! Csak meg ne tudja a végén, hogy tárgyiasítom magamban..
- Igen, köszi, Boo Bear. - lehelte a nyakamba, amibe én beleborzongtam. Az egész testem felhevült, és az ajkaim bizseregni kezdtek.. Ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy megcsókolhassam, de mégsem tehettem meg, mert ebben a pillanatban értek oda hozzánk a többiek is.
- Jaj, Lexa, én úgy sajnálom! - kezdte azonnal Zayn.
- Nem érdekes.. - rázta meg erőtlenül a fejét 'az én kis gyönyörűm'. Szép volt, Louis, szép, hogy ilyenekre gondolsz a csajod helyett!
- Mi történt? - kérdezte aggódva Niall.
- Elmerült, de kihúztam! - mosolyodtam el, és egy apró puszit leheltem az ölemben lévő lány hajába.
- Köszönöm, haver! - hálálkodott Nialler.
- Ugyan, még jó, hogy észrevettem! - mosolyodtam el szerényen.
- Ügyes voltál, szívem! - dicsért meg El, egy erőltetett mosoly kíséretében. Miért van az, hogy most már egyáltalán nem látom olyan szépnek, mint régen?

Lexa szemszöge:
Ugyan nem láttam a lány arcát, de Eleanor hangján hallottam, hogy nem örül túlságosan az "ülőhelyemnek", így kelletlenül álltam fel Louisról.
- Bocs, csak így hozott ki! - néztem rá ártatlanul.
- Ja, nem gond! - vont vállat El, de láttam rajta, hogy hazudik.
Az ajkamba haraptam, hogy ne nevessek fel hangosan, amikor Lou felkelt, hogy a barátnője ne ülhessen az ölébe.
- Basszus, húgi, máskor ne ijessz meg így! - szorongatott meg Niall.
- Oké, bocsi! - pusziltam meg az arcát.
- Egyébként hogy húztad fel? - érdeklődött Zayn.
- Csak nem szájból szájba lélegeztetted? - húzogatta a szemöldökét Harry. Na, erre mindketten elvörösödtünk.
- Nem, nem volt rá szükség. Megfogta a kezem és a felszínre jöttünk, ennyi! - hazudtam, mire Louis hálásan pillantott rám.
- Drágám, tényleg csak ennyi történt? - vonta fel a szemöldökét hitetlenkedve Eleanor.
- Igen, ha Lexi ezt mondja, akkor igen! - vigyorodott el kajánul Lou. Itt megint alig bírtam visszatartani a röhögésem.
- És amúgy mik ezek a halvány csíkok a hátadon? Csak nem valami régi leesés a lépcsőről? - nézett rám kérdőn Hazza.
- Öö.. az? Semmi.. - motyogtam halkan. A fejemben újra megjelent a megerőszakolóm képe.. Igen, azokat (is) neki köszönhetem!
- Valami baj van? - aggodalmaskodott Dani, miután gyorsan megráztam a fejem, hogy kiűzzem Őt a gondolataimból.
- Jaj, nem! Dehogyis! - vágtam rá azonnal.

*** Egy kicsit később ***
Kint ültem a parton és napoztam. Liam itt maradt velem, mert állítólag elfáradt, de a többieket sikerült visszazavarnom a vízbe/csúszdázni.
- Min gondolkozol ennyire? - kíváncsiskodott Li.
- Csak újra és újra lejátszódik a fejemben ez az egész. Ahogy elmerülök, aztán kétségbeesetten próbálom ellökni magam a medence aljától, hogy a felszínre jussak.. Majd amikor látom felszállni buborék formájában az utolsó megmaradt levegőm és eluralkodik rajtam a pánik.. Még egyszer, talán utoljára megnézem a fényt, ami fentről leszűrődik,
majd lehunyom a szemem és várom a véget, a fulladást, lent a félhomályban. Közben azon agyalok, hogy milyen vicces az, hogy így végződik a dolog: belefulladok egy medencébe.. Aztán arra eszmélek föl, hogy valaki megcsókol és egy kis levegőt juttat a tüdőmbe.. Ezután nekiállok köhögni és majd' megfulladok, de végül Louis nagy nehezen felküzdi magát a felszínre engem is magával húzva.. - meredtem magam elé elgondolkodva. Még most is beleborzongtam a dologba!
- Csók? Á, így már érthetőbb az egész sztori! - nevetett fel Liam.
- Csodálkoztam is, hogy a többiek csak úgy, csont nélkül bevették! - vigyorogtam rá.

***
- Mindenki öltözzön át, és abban a kajáldában találkozunk! - adta ki az utasítást Zayn, az egyik étteremre mutatva.
- Oké. - bólintottunk, majd szétszéledtünk.
Mivel én rögtön utána elszaladtam mosdóba, nem tudtam, hogy ki merre ment.
Az aquaparkban szabadon voltak elszórva az öltözőfülkék, akárcsak egy sima strandon. Szabad öltözőt keresve sétáltam fel-alá, amikor azonban elhaladtam az egyik előtt, hirtelen kinyílt az ajtó, és valaki berántott magához..
Az érintéséből tudtam, hogy valamelyik fiú az: vagy Harry, vagy Louis..

Ennyi lenne egyenlőre! ^^ Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :)) Szerintetek ki lesz az? :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése