2014. január 2., csütörtök

~41. "Felnőtt fiatalemberek"

Itt is van az új, ez már hosszabb lett, mint a tegnapi! :D Úristen, túlléptük a 10 500 látogatót! :")) És nagyon köszönöm a komikat is az előzőhöz! <3
Most pedig egy kis kesergés következik: tegnap összeomlott a keringése és leállt a veséje a dédimnek, így kórházba vitték és altatták.. Aztán ma megtudtam azt is, hogy tegnap este meg is halt. :"(( Szóval a hangulatom most nem éppen a legjobb, de azért igyekeztem valami rész-féleséget összehozni! Remélem sikerült, de ezt majd ti eldöntitek! ;)
Jó, nem húzom tovább az időt! I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :))

Lexa szemszöge:
- Lexa.. én.. szóval én lettem az új gyámod! - vigyorodott el Niall.
- Tessék? Na, ne! Komolyan?! Ez az! - ugráltam örömömben.
- Én pedig nem engedlek át senkinek sem, apának meg főleg nem! - ölelt meg a bátyám.
- Köszönöm! - borultam a nyakába.
- Van itt még valami.. nekünk el kell mennünk a fiúkkal egy hónapra.. Hawaii-ra.. - motyogta a bátyám. Ne! Ugye.. ugye nem hagynak itt?!
- De.. akkor én.. mit csinálok nélkületek? - suttogtam elhalóan.
- Tudod, az a rossz hírünk van, hogy.. - itt hatásszünetet tartott, amivel elérte a célját, mert kicsordult pár könnycsepp a szememből.. - hogy többet már nem jössz suliba, mert velünk kell jönnöd, elvégre én felügyelek rád! - fejezte be vigyorogva a bátyám.
- Jaj, olyan izé vagy! - vágtam be a műdurcit, majd pár másodperccel később nevetve öleltem meg - Úgy imádlak, Nialler!
- Tudom, tudom, engem csak szeretni lehet! - röhögött.
- Idióta! - bokszoltam vállba nevetve.
- Elnézést, hogy megzavarom ezt az idilli pillanatot, de ha Miss Morgan holnaptól már nem jár ide, akkor kérem fáradjon el velem az igazgatóhoz lerendezni a papírokat! - szólt közbe a matek tanárom.
- Rendben, de egyébként pont ez lett volna a következő kérésem! - mosolygott elégedetten Niall, és mindketten elindultak az ajtó felé, azonban a tanár hirtelen megtorpant.
- Az osztályt nem hagyhatom így itt! - közölte.
- Bocsánat, Miss.. izé.. Inkább újra kezdem: Bocsánat, Tanárnő, de ők már végzősök, ezenkívül itt marad velük 4 felnőtt fiatalember is! Nem lesz gond, menjenek csak és intézzék el, amit kell! - mondta Louis a komoly hangján, de láttam, hogy a röhögéssel küzd. Ezzel én is és a srácok is így voltunk..
A nő bizonytalanul bólintott egyet. Ahogy kimentek a bátyámmal, mind az öten nevetni kezdtünk.
- Fe-fe-felnőtt.. fi-fi-fiatalemberek..?! - röhögtem.
- Igen. Miért, talán nincs igazam? - vigyorgott Lou.
- Hát.. kívülről lehet, hogy annak tűntök, de belül.. inkább olyan 5 évesnek saccolnálak titeket! - vihogtam.
- Hé, ez nem is igaz! - játszotta a sértődöttet Louis.
- Jaj, bocsi, Boo Bear! El is felejtettem, hogy csak ők 5 évesek, te meg 3 vagy! - nevettem tovább, és közben összeborzoltam a haját.
- Na, Lexi, ez nem volt szép! Reggel 1 órámba telt! - morogta vigyorogva(?), miközben az ujjaival igyekezte rendbe szedni a (miattam) rakoncátlan tincseit.
- Sajnálom, de te így szeretsz, igaz? - pillantottam rá bocsánatkérően.
- I-igen.. persze.. - motyogta vörös fejjel. Most ugye nem hiszi azt, hogy azt kérdeztem tőle, hogy úgy szeret-e engem?!
- Amúgy meg, te jó ég! 1 órába?! Mondd csak, te mikor keltél fel? Vagyis lefeküdtél egyáltalán? Hiszen előbb keltél ma reggel, mint én! - néztem rá hitetlenkedve.
- Jól van, na! Igazából csak néhány perc volt az egész.. De ugye ez nem látszik rajta?! - kérdezte kétségbeesve.
- Nem, egyszerűen tökéletes a séród, nyugi! - kacsintottam rá mosolyogva.
- Köszi, neked elhiszem! Ez életmentő vélemény volt! - puszilta meg a homlokom hálásan(?! :D).
- Öö.. oké. Egyébként miért most jöttetek? Hiszen délután találkoztunk volna, akkor is elmondhattátok volna nekem! - vontam fel a szemöldököm.
- Jó, most lebuktunk! Iszonyúan hiányoztál már! - túrt bele a hajába elpirulva(!) Harry. Ahw.. basszus, ez a mozdulat miért nézett ki ilyen jól?!
- Ja.. értem már.. - vörösödtem el, ami láthatóan Louisnak(?!) nem tetszett túlságosan.. Mi baja van? Miért érdekli az, ha zavarba jövök Harold barátunk viselkedésétől?!
- Amúgy reggel direkt csináltam reggelit kettőnknek, hogy úgy együk meg fönt a szobádban, mint tegnap.. Aztán benyitok, és láss csodát! Eltűntél! Iszonyúan megijedtem, kicsim, máskor ne hozd rám a frászt! - pirult el Zayn.
- Komolyan kiakadtál? - kérdeztem zavarba jőve.
- Tényleg kiakadt, én speciál arra ébredtem, hogy Zayn azt ordítja: "SOS, fiúk! Lexit elrabolták az ufók! Segítség!" ! - röhögött a szép emléken Liam.
- Na ne! Ez annyira aranyos tőled, Zaynie! - nyomtam egy puszit arcára - Kiengeszteljelek azzal, hogy holnap én ébresztelek reggelivel? - kérdeztem mosolyogva, mire felcsillant a szeme.
- Persze, megegyeztünk! - vigyorodott el kajánul és megnyalta a száját.
- Azért ennyire ne ragadtasd el magad, édesem! - böktem a mellkasára nevetve.
- Bocsi.. Egyébként nagyon megkönnyebbültem, amikor Lou hazaért és közölte, hogy csak suliban vagy.. - röhögött ő is zavartan.
- Lexa, csak szólok, hogy még nem is köszöntél nekünk rendesen! - fordult hozzám Liam.
- Hoppá, bocs! Amúgy csak most esik le: Li, megyünk Hawaii-ra!!! - ugrottam a nyakába boldogan.
- Igen, igen, megyünk, Lexi, nyugalom! - nevetett fel Liam.
- Baszd meg, Alexa! Milyen hülye beceneveket találsz még ki? Li, Zaynie, Boo Bear.. Ennyire idióta lennél? - szólt közbe Emily.
- Te meg tényleg ilyen nagy kurva vagy, vagy csak megjátszod? - vigyorogtam rá ártatlanul - Egyébként meg nem tök mindegy, hogyan hívom őket?
- Közlöm veled, hogy engem CSAK Lexa hívhat Zaynie-nek, senki más! - karolt át védelmezően(?) Z.
- Figyelj, te! Izé.. Emily! Szállj már le róla, rendben? Ne piszkáld, vagy megbánod! - lépett mellém Liam is.
- Amúgy a Boo Bear becenevet én egyedül csak Lexi szájából szeretem hallani! Ha más is így hív, azt megverem, mert egyébként nem bírom ezt a nevet! - kacsintott rám Louis. Mi van?!
- Húha, nagy gáz van! Te Lexa, a bátyád tudja, hogy 3 barátja is beléd van esve?! - húzódott Emily szája gonosz mosolyra.
- Mi? Dehogy! Harry és Zayn néha-néha bepróbálkozik.. de Louis és Liam csak a barátaim! Ki van belém zúgva?! - vontam fel a szemöldököm értetlenül.
Hazza és Zaynie fülig vörösödött, akárcsak Lou(!).. Jó, komolyan olyan hülye lennék, hogy nem értem a dolgot?!
- Lexi, szard le magasról ezt a csajt! Inkább folytasd a köszönést! - mosolygott rám elpirulva Zayn, tudva, hogy ő következik.
- Öö.. oké. Tudod, Zaynie, te is nagyon hiányoztál ám! - nevettem fel és megöleltem a fiút.
- Ennek örülök, kicsim! - suttogta a fülembe halkan, és egy puszit lehelt az arcomra.
Aztán továbbléptem Harryhez, aki perverz vigyorral a képén mért végig.
- Én is hiányoztam neked, cica? - fogta meg a derekam, és magához húzott.
- Öö.. persze.. - vörösödtem el.
- Tudod, már nagyon várom Hawaii-t! El fogom árasztani a bikinis képeiddel az internetet, és a telefonom memóriáját is teljesen ki akarom használni a sok fotóddal! - kacsintott rám a száját megnyalva.
- Perverz disznó! Álmodozz csak! - röhögtem.
- Jaj, te is tisztában vagy vele, hogy amikor ezt mondod, mindig jön a következő válaszom: Szoktam álmodozni, elég 18 karikás dolgokat, kettőnkkel a főszerepben! - simított végig az arcomon, a fülem mögé tűrve néhány tincset a hajamból. Iszonyúan zavarba jöttem a közeledésétől..
És teljesen el is vesztem a smaragd zöld szemeiben..




(Ezen a képen olyan szép szeme van! :33 - a szerk.)






- Khm.. khm.. - köszörülte meg a torkát idegesen(?) Louis.
- Ja, bocsi! - túrtam a hajamba, hogy leplezzem a zavarom.
- Miért engem hagysz utoljára? - nyafogott, akár egy óvodás.
- Mert téged láttalak utoljára! Velük este találkoztam csak, te meg reggel elhoztál suliba! - magyaráztam nevetve.
- Jó, de akkor sem esik jól! - fonta össze durcásan a karjait a mellkasán Lou.
- Ne izélj már, Boo Bear! Tudod, hogy imádlak! - szedtem szét a karjait, majd mosolyogva megöleltem.
- Az én ötletem volt, hogy Niall legyen a gyámod! Mondtam, hogy nem hagyom, hogy elvigyenek tőlem! - suttogta a fülembe úgy, hogy csak én halljam.
- Tényleg? - húzódtam el tőle.
- Igen. Baj? - rémült meg, mire röhögni kezdtem.
- Te vagy a legjobb, Louis! - nyomtam egy cuppanós puszit az arcára.
- Egyébként, Liam, ugye nem csak én leszek lány ott? Mármint ugye jön Danielle is? - kérdeztem reménykedve.
- Hát persze! - vigyorodott el Li.
- És Eleanor? - fordultam vissza Louhoz.
- Elméletileg.. - hajtotta le a fejét - Bár nem valószínű! - nézett fel aztán mélyen a szemembe. Mintha várna tőlem valamit.. Talán örülnöm kéne annak, hogy nem lesz ott El?
- Kár.. - biggyesztettem le a szám. Igazából most, hogy már nem érdekel különösebben Louis, semmi bajom nincs vele, hiszen tök jó fej csaj.. Vagy ez csak a látszat..? - És Demi?
- Demi? Mármint Demi Lovato? - vágott közbe Emily.
- Persze, ki más? - vigyorogtam rá gúnyosan, majd újra a fiúkhoz fordultam.
- Aha.. de csak az utolsó 10 napban! Egyébként akkor Tori is eljöhet, ha akar, mert addigra már leérettségizik! - nézett a barátnőmre Liam.
- Tényleg? Szuper! Na, ná, hogy megyek! - ujjongott ő is.
Gyorsan odafutottam hozzá és megöleltem.
- Ennek örülök! Viszont hiányozni fogsz, Vic! - suttogtam könnyes szemmel.
- Te is nekem, Lexi! De, hé! Fel a fejjel! Mondjuk a srácok mellett nem fogsz sokáig szomorkodni, mert az képtelenség! - nevetett fel, erre én is elmosolyodtam.
- Hé, Morgan! Fordulj még egy kicsit jobban balra! - kiáltott oda nekem az egyik (fiú) osztálytársam. Engedelmesen tettem, amit kért, mire vigyorogva folytatta - Hű, most veszem észre, milyen jó a segged! Bekövetem twitteren ezt a Harryt, vagy kit, aztán lesz nekem is bikinis képem rólad!
- Bunkó! - morogtam, majd felcsillant a szemem egy hirtelen ötlettől - Vagy az találóbb lenne, hogy seggfej? - húzogattam a szemöldököm, a fiúk pedig hangosan röhögtek a gyenge beszólásomon.
- Ide figyelj, te perverz állat, ha nem szállsz le a csajomról - itt Zayn megköszörülte a torkát - Pardon! A csajunkról, nagy bajban leszel! - fenyegette meg Harry a gyereket.
Ebben a pillanatban ért vissza a tanárnő és Niall.
- Akkor elnézést a zavarásért, már megyünk is! - hátráltak kifelé a srácok, kivéve Louist, ő még oda jött hozzám valamiért.
- Kettőre érted jövök! - szorította meg a kezem biztatásképp(?) - Csak ne késs, mint a múltkor!
- Szerintem ráérsz 20 perccel később jönni, mert ma mindenkitől kapok valamit "emlékbe"! - sóhajtottam fel. Lou persze megértette a célzásom.
- Ha nem leszel kint kettőkor, bejövök érted, és mindenkit kórházba juttatok, aki bántani mer, ígérem! - nézett mélyen a szemembe.

Basszus, neki még szebb szemei vannak, mint Harrynek.. olyan gyönyörű az a kék szempár!
Nem, Lexa, állj le! Louissal csak barátok vagytok és kész!











- Szia, Lexi! - mosolyodott el. És ez is a szívdöglesztő fajtából volt.. Te jó ég, mi bajom van?!
Végül a fiúk elmentek, mi pedig csendesen leültünk. Éreztem magamon az összes osztálytársam dühös(?) pillantását.
- Na, akkor hol is tartottunk? Á, megvan, a.. - kezdte a tanár, de épp ekkor csengettek ki.
Mindenki vigyorogva állt fel, én pedig elsőként távoztam a teremből, hogy a mosdóba meneküljek egészen a következő óra elejéig..

Louis szemszöge:
Ahogy hazaértünk félrehívtam Liamet beszélgetni.
- Nézd haver, rájöttem, hogy nekem Lexi kell! Szakítok Eleanorral, ha megjött Párizsból, és minden oké lesz! - daráltam le rögtön.
- Nem, mert Lexát már nem érdekled úgy, én pedig támogatom őt ebben, már bocs! - veregetett vállon Liam.
- Miért? Nem hiszem el! Az nem lehet! - kiáltottam fel idegesen. Máris elkéstem volna? Ugye nem?
- Van egy ötletem, Louis, hogy megtudd, mit gondol rólad! Figyelj nagyon! Tehát.. - kezdett bele a terve kifejtésébe Li.
- Legyen. - bólintottam.

Ennyi lenne mára! ^^ Remélem azért tetszett! Komizzatok, csillagozzatok pls! :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése