Itt is van az új! :D Ez most hosszabb lett, mint az előző, plusz vannak benne videók és pár kép is! ;))
Hű, nagyon köszönöm a rengeteg komit az előzőhöz! *-* Éééés túl vagyunk a 600 komin! :"))) Imádlak Titeket, fantasztikusak vagytok! <33
Na jó, most már befogom! :P I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :))
Louis szemszöge:
***
Napközben semmi érdekes nem történt, mert a fiúkkal még próbálnunk kellett az utolsó londoni koncertünkre. Lexa egész nap tv-t nézett, meg persze ebédet csinált nekünk Dannel..
Viszont valamiért rossz előérzetem van a koncerttel kapcsolatban.. Remélem Harry és Zayn nem csinálnak semmit az ÉN Leximmel, mert akkor addig éltek..! Vagy esetleg ennek ellenére is életben hagyom majd őket..?
Lexa szemszöge:
*** A koncert előtt fél órával ***
- Áááá! Szia Toriiiii! - ugrottam a barátnőm nyakába boldogan.
- Jaj, Lexi, máris nagyon hiányoztál! - ölelt meg még szorosabban.
- Te is nekem! - motyogtam.
- Mennyi az idő? Ugye nem késtem el? - kérdezte gyorsan.
- Dehogy! Nélkülünk el sem kezdik! - kacsintottam rá.
- Hogyhogy? Hiszen megkértelek rá, hogy minket is úgy kezeljenek, mint az átlagos rajongókat! - kiáltott fel.
- Hé! Ne izélj, szóltam nekik, szóval elméletileg úgy fognak! - szóltam rá.
- Jó, bocsi! Csak én nagyon nem bírom a feltűnést.. De ezt te is tudod! - hajtotta le a fejét.
- Tudom, nyugi! De azért most már jobb lenne, ha bemennénk! - ragadtam meg a karját és elindultunk.
Nehezen ugyan, de sikerült előre küzdenünk magunkat az első sorba. Ott egy nemvárt személlyel futottunk össze: Emilyvel..
- Hát ti? - kérdezte flegmán.
- Hát te? - válaszoltam ugyanolyan stílusban.
- Ja, amúgy Alexa, te miért nem inkább a backstage-ben vagy az imádott bátyáddal és a nyálas haverjaival? - bunkózott(?).
- Azt hittem, te nagy rajongójuk vagy, ehhez képest meg így beszélsz róluk..! - komorodtam el.
- Még mindig az vagyok, de jól esik előtted fikázni őket! - vont vállat egy gonosz mosoly kíséretében.
- Ha te ezt élvezed! - vigyorogtam rá ártatlanul.
- Ribanc! - sziszegte.
- Ki? Én? Na, nem! Tudod: mindenki magából indul ki! - röhögtem, majd egyszerűen odébb mentünk Torival.
Nem fogja elrontani ez a liba az esténket! - határoztam el magamban.
Pár percen belül a fiúk el is kezdték a koncertet. Torival végigugráltuk az összes számot, amíg el nem értek a 'What makes you beautiful'-hoz..
A dal elején folytattuk a bulizást, de amikor Zayn szólója következett, a srác elém(!) sétált a színpadon..
" So c-come on
You got it wrong
To prove I'm right
I put it in a song
I don't know why
You being shy
And turn away when
I look into your eyes " - énekelte a szemembe nézve, majd a végén rám kacsintott.
Mosolyogva figyeltem őt, egészen addig, amíg egyszer csak elő nem lépett Harry és odébb nem tolta Zaynt a mellkasánál fogva, hogy ne legyen előttem(?).
Nevetve ráztam meg a fejem, közben pedig körbenéztem.. és megpillantottam Louist. Ökölbe szorított kézzel bámult minket.. Ahogy feltűnt neki, hogy őt figyelem, halványan elmosolyodott és vörös fejjel "engedte vissza" a görcsösen összeszorult ujjait a "természetes helyzetükbe".
Lassan aztán elérkeztünk a 'Nana nana nana nana nana...' részhez, ami alattHarry hirtelen felém/értem(?) nyúlt, és azonnal megragadta a kezeim, majd felhúzott maga mellé a színpadra..
- Harold! Úgy volt, hogy átlagos rajongóként kezeltek! - ordítottam a fülébe, hogy hallja mit mondok.
Válaszolni már nem volt elég ideje, mert már mindjárt az ő része következett, de előtte még..:
Gyengéden végig simított az arcomon az egyik kezével, néhány hajtincset a fülem mögé tűrve, aztán ugyanezzel a kezével (a másikban volt a mikrofon) megfogta mindkét kezemet, és mosolyogva döntötte a homlokát az enyémnek.. A szívverésem felgyorsult, -minimum a duplájára-, ahogy a gyönyörű szép, smaragd zöld szemeivel az enyémekbe mélyedt, közben pedig énekelni kezdett..
" Baby you light up my world like nobody else
The way that you flip your hair gets me overwhelmed
But when you smile at the ground it aint hard to tell.. "
- Csak hogy én nem tudlak téged átlagosként kezelni, mert te (nekem) egyáltalán nem vagy az! Szeretlek, Lexi! - suttogta a fülembe, majd nyomott egy lágy puszit a fülem mögé, az érzékeny területre.. Az ajkai érintése miatt a gyomrom görcsbe rándult, a bőröm pedig felforrósodott..
Harry gyorsan (és erősen) átkarolta a derekam, hogy ne szökhessek el(?), aztán folytatta az éneklést a többiekkel. Segélykérően néztem körbe a fiúkon, mert azért még sem volt kedvem a színpad közepén állni a göndör hajú karjaiban.. Igazából, ha nem lett volna itt az a rengeteg rajongó, akkor még oké lett volna, de így inkább elrejtettem volna a vörös fejem valahol - mondjuk a színpad mögött..
Az s.o.s. jelzéseimet Niall és Louis vette észre először, ezért mindketten elindultak felénk, az emelvény két különböző oldaláról. A bátyám jelzésértékűen vállon veregette Harryt, majd odébb vonszolta tőlem, míg Lou átkarolta a derekam és a színpad másik végébe húzott..
- Mit csinált veled? - kérdezte Louis a fülembe kiabálva, hogy meghalljam.
- Csak bókolt és az egyik legjobb helyre adott egy puszit.. - motyogtam, mire Lou tekintete elsötétült(?!) és még erősebben szorított magához(?!).
- Ezt még megbánja! - morogta Louis, és a keze újra ökölbe szorult..
Mivel a rajongókon látszott, hogy nincsenek elragadtatva attól, hogy Lou éneklés helyett velem beszélget, a fiú gyorsan bekapcsolódott a dal végébe.
Ahogy befejezték, leakartam rohanni, de nem engedték.. Miért?!
- Ha már itt van a húgom is, Harold jóvoltából - itt Niall szúrósan nézett az előbb említettre - akkor énekelni is fog! Bocsi, Lexi, de nem úszod meg! - vigyorgott rám a bátyám.
- Öö.. én.. izé.. - dadogtam teljesen zavarba jőve.
- Nyugi, velem fogsz énekelni, úgy, mint régen! - kacsintott rám Liam.
- De én.. - hebegtem tovább, mire a fiúk összenéztek és ravaszan elvigyorodtak.
- Lexa! Lexa! Lexa! - kántálták, közben pedig folyamatosan a levegőbe öklöztek. Egy idő után már a tömeg is bekapcsolódott, és így együtt folytatták a nevem ordítását a srácokkal..
A pillantásom találkozott Emilyével, aki gúnyosan rám vigyorgott és valami ilyesmit tátogott: " Gyáva nyúl vagy, ezt úgyis elbaszod! "
Na, nem! Most már csak azért is megmutatom neki! - döntöttem el magamban.
- Rendben! - sóhajtottam fel megadóan.
A fiúk mindkettőnknek hoztak fel 1-1 széket és gitárt, majd Li elkezdte a nekem is -régről már nagyon- ismerős dalt: Forever young..
Kizártam a külvilágot és csak Liamre, a hangjára, na meg persze a dalra koncentráltam, amíg énekeltem. Könnyek gyűltek a szemembe az emlékek miatt..
- Köszönöm, Lexi, ügyes voltál! - puszilta meg a homlokom Li - Egyébként látom, hogy te is meghatódtál! Gondolom neked is az jutott eszedbe, hogy mennyit ismételgettük azt a sort már 8 éves korunktól kezdve, hogy: ' I wanna be forever young '.. - mosolygott rám, én pedig némán bólintottam egyet - Hát, igen! Már akkor is keményen filozofálgattunk az életről! - nevetett fel.
Erőt vettem magamon, és felnéztem a közönségre. Egy hatalmasat sikítottak, majd tapsolni kezdtek.. Ahogy a tekintetem ismét találkozott Emilyével, a szemében mérhetetlen féltékenységet fedezhettem fel - amitől (tudom, hogy nem szép, de) elöntött valami jó érzés..
- Gyere, Lexi! - nyújtotta felém a kezét Louis. Engedelmesen elfogadtam a mancsát (elvégre Boo Bear - xdd), ő pedig lehúzott a színpadról.
Közben Torival lekommunikáltuk egymással, hogy a koncert végén felhívom. Ez a "lekommunikálás" állt mutogatásból, grimaszokból, jelentőségteljes pillantásokból, és ki tudja még mi(k)ből..
- Eszméletlenek voltatok! - mosolyodott el Lou, majd egy puszit lehelt az arcomra és visszarohant 'a (számára) világot jelentő deszkára'..
Koncert többi része már nyugiban telt, én pedig mosolyogva figyeltem a fiúkat éneklés közben.
- Köszönjük London! 1 hónap múlva ugyanitt találkozunk! - "búcsúzott el" Liam, majd mind lejöttek a színpadról.
- Szuperek voltatok! - ölelgettem meg őket egyenként.
Zayn persze egy kicsit tovább szorított magához a kelleténél, Harry meg nemes egyszerűséggel letapizta a seggem..
- Oké, Harold, elég lesz! - szóltam rá - Azt hiszem felhívom Torit!
Amikor végre elengedett, gyorsan odébb sétáltam telefonálni. Pár perccel később már a barátnőm is csatlakozott hozzánk.
- Sziasztok! Figyu, Lexa, arra gondoltam, hogy nálunk alhatnál ma! Segítenék összepakolni, meg minden, Lauráék meg különben sincsenek itthon! Kérlek! - nézett rám boci szemekkel.
- Jól van! Bocsi, srácok! - fordultam a fiúkhoz.
- Hiányozni fogsz, cica! - játszotta a nagy halált Hazza, és újra megölelt, meg letapizott.
- Kár, hogy nem alszol otthon velünk, kicsim! - puszilta meg a homlokom Zayn is.
Liamtől és Nialltől is gyorsan elköszöntem, már csak Louis volt hátra.
- Korán gyere haza, én már nagyon várlak! És olyan kár, hogy holnap nem ébreszthetlek úgy, mint ma! - suttogta a fülembe lágyan.
- Igenis, kapitány, sietek reggel! - szalutáltam nevetve, hogy leplezzem a zavarom, majd Torival elmentünk taxit szerezni..
Ennyi lenne mára! ^^ Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :)) A köviben meg majd lesz egy-két érdekes/durva dolog.. :P
Ja, és még lenne egy "körkérdésem": Már majdnem a teljes sztori megvan fejben, és arra lennék kíváncsi, hogy elosszam-e évadokra valahogy (majd valamit kitalálok, ha ezt szeretnétek), vagy jó lesz úgy, mint a régi is (vagyis egybe az egész)? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése