Itt is van az új! :D Ehhez most nincs nagyon más hozzáfűzni valóm, csak annyi, hogy hülyeség a cím, de nem volt jobb ötletem.. :/ XD
Köszönöm a komikat az előzőhöz! <3
I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :))
Lexa szemszöge:
- Lexi.. Igaz, hogy te már voltál terhes? - kérdezte végül elkomolyodva.
Baszki, honnan tudta meg?! Na ne! És most tagadjam le?! Neki nem tudok hazudni, ő átlát rajtam a gyönyörű kék szemével.. Másnaposan, fejfájással meg végképp nem tudok hihetően alakítani! Mit. Mondjak. Neki. ?!
- Te-te-tessék? Ilyen meg honnan jutott az eszedbe?! - próbáltam megdöbbentnek tűnni. Hát, ez most vagy bejött, vagy nem..
- Azt mondtad elveszítetted egy részed.. és tudom, hogy már nem vagy szűz.. innen gondoltam.. Tényleg nem igaz? - pillantott rám kíváncsian.
- Nem! Ilyet néznél ki belőlem? Hogy hazudnék nektek?! Honnan veszed, hogy én már lefeküdtem bárkivel is?! - förmedtem rá, hogy leplezzem a titkom..
- Ne haragudj, én csak.. Nézd, Lexi, nem akartalak megbántani! Csak Torival beszélgettünk és.. semmi, nem érdekes. Még egyszer bocs, hogy megvádoltalak ilyennel..! - hajtotta le a fejét bűnbánóan.
- Semmi gond, de tényleg ilyennek tűnök? - kérdeztem halkan.
- Nem.. csak.. Jó, tényleg hagyjuk, hülye vagyok! - sóhajtott fel Louis.
- Lou.. Figyelj, te nem vagy az, mert az igazság az, hogy.. - itt viszont megakadtam - Nem tudom elmondani.. Majd később, most képtelen vagyok rá, sajnálom! - motyogtam végül gyáván, és felrohantam megnézni a többieket.
- Tori, beszélnünk kell! MOST! - ragadtam meg a barátnőm, és behúztam a 'Zaynt ébresztgető társaságtól' legmesszebb eső szobába.
- Mit mondtál Louisnak?! - támadtam le rögtön.
- Én csak.. izé.. Bocsi, véletlen volt! - szabadkozott.
- Véletlen?! Most azt hiszi terhes voltam és.. Á, a francba! Csak el ne mondja senkinek! - nyögtem fel fájdalmasan.
- Ne félj, nem szúrna hátba! - mosolygott rám biztatásul Tori.
- Miért ne tenné? Egyszer már megtörtént! - nevettem fel keserűen.
- Mivel Harryvel jársz, inkább nem fejtem ki Louis indokait a hallgatásra..! - nézett rám jelentőségteljesen Vicky.
- Ne is! - szóltam rá azonnal.
- Egyébként, ha már itt tartunk: elmesélnél nekem mindent, amiről lemaradtam? - fordult felém kiskutyapofival.
- Már vártam, mikor kérsz meg rá! - nevettem fel, majd elmondtam neki mindent Louisról és Harryről..
- Anyám! Kevesebb, mint 3 hétig nem találkozunk, és addig ilyenek történnek veled! Egyébként szerintem Liamnek igaza van! Mármint abban, hogy összeakar hozni Louval.. - kacsintott rám.
- Idióta! Mi már megbeszéltük, és mindenkinek jobb így! - magyaráztam a szememet forgatva.
- Ja, mindenkinek, kivéve Louist..! - röhögött.
- Mi? Te meg miről beszélsz? Nem érez irántam semmi többet, hidd el! - próbáltam meggyőzni őt -feleslegesen-, és ijesztő módon még magamat(!) is győzködnöm kellett erről..!
- Hát, hogyne.. - vigyorodott el.
- Csajok, gyertek le üvegezni! - kopogott be Dani.
- Oké. - válaszoltuk kórusban, majd egyszerre álltunk fel.
- Basszus, ez félelmetes! Mindenki ezt csinálja: ti is, meg a fiúk is.. Nem értem, miért nem tudom már megszokni, hogy mindenki szinkronban mzog és beszél mindenkivel! - nevetett Danielle, miközben már lefelé haladtunk a lépcsőn.
- Te jó ég, Zaynie! Azért ne öld meg Harryt! - vihogtam. A nappaliban ugyanis a teljesen elázott(?!) Zayn kergette fel-alá a pasimat, a srácok meg csak röhögtek rajtuk..
- De összevizezte a hajam! - nyafogta Z.
- Túl éled, szépfiú! - kacsintottam rá, és összeborzoltam az ázott, kusza tincseit.. Na ettől nem lett jobb a kedve, egy kicsit sem, sőt..!
- Lexa! - visított fel fájdalmasan(?).
- Ne haragudj, nem bírtam megállni! - mosolyogtam rá angyalian, a szempilláimat rebegtetve.
- Oké, RÁD nem haragszom! - mosolyodott el nagylelkűen.
- Köszönöm! - pusziltam meg az arcát - Egyébként itt van Tori is!
- A rohadt életbe, és én meg így nézek ki?! Ugye még nem látott meg?! - esett kétségbe Zayn.
- Khm.. khm.. Itt áll mellettem. - vigyorodtam el.
- Na, ne! Undorítóan nézek ki elázva! Vagyis.. izé.. én csak.. Szia, Tori! - erőltetett mosolyt az arcára Z, és közben még a füle hegyéig el is pirult. Hoppá, hoppá!
- Szia, Zayn.. Szerintem így, vizesen is nagyon jó a hajad! - mosolyodott el bátortalanul, vörös fejjel Vic.
- Kö-köszi.. - dadogta Zaynie, majd pár perc kínos csend következett.
- Oké, akkor üvegezünk, vagy nem? - csaptam össze a tenyerem, hogy oldjam a hangulatot.
- Már hozom is! - rohant el Niall.
- Miért pörög ennyire a bátyám? - vontam fel a szemöldököm.
- Izgul, mert holnap jön Demi! - magyarázta mosolyogva Louis.
- Jaj, tényleg! - csaptam a homlokomra.
- Demi..? Mármint Demi Lovato? - ámult el Tori.
- Igen, ő jön holnap! - mosolyodtam el.
- Wíííííí, kapok tőle autogramot! - visított Vic, és ugrálni kezdett, akár egy 5 éves.. Na jó, mielőtt bárki kérdezné: én őt NEM ismerem..!
- És tőlünk nem is kell aláírás? - szontyolodott el Zayn.
- Dehogynem! - vágta rá Tori.
- Persze, ezt most csak azért mondtad, mert nem bírtál ellenállni a szomorú pofimnak! - motyogta Zaynie.
- Nem, de mindegy. És ettől már esetleg vidámabb lenne az az imádnival.. vagyis a pofid? - puszilta meg Zayn arcát félénken a barátnőm.
A pár másodperces akció után mindketten elvörösödtek, és lehajtott fejjel várták a bátyám visszaérkezését.
- Én pörgetek először! - szólalt meg Lou, és kivette Niall kezéből az üveget.
Mindannyian leültünk, Boo Bear pedig elvégezte az előbb említett cselekvést. És az üveg.. Zaynen állt meg.
- Felelsz vagy mersz? - húzogatta a szemöldökét Louis.
- Öö.. Figyelembe véve, hogy ha felelek jobban ki tudtok cseszni velem, inkább merek.. - gondolkodott hangosan Z.
- Gyere fel a szobámba, és te is Tori! - állt fel győzedelmesen vigyorogva Lou.
- De.. - kezdték meg azonnal a heves ellenállást mindketten.
- Liam szavaival élve: milyen nagy köztetek az összhang! - röhögött Louis. Én is elnevettem magam, de közben azért el is pirultam egy kicsit.. Csak azt tudnám, hogy mi a faszért..?!
- Na, nyomás, fiatalok! - tolta őket a lépcső felé vigyorogva Lou.
Louis szemszöge:
Basszus, ezek teljesen egymásba vannak esve, és csak idiótán vigyorognak egymásra, meg fülig pirulva kinyögnek valami válasz félét a másik kérdésére..! Á, ezt olyan idegesítő nézni! Nem értem, hogy Zayn miért nem tudja össze szedni magát és bevallani mindent Torinak! Komolyan, nem lenne jobb túl esni rajta? Úgysem fog csalódni, mert a lánynak is nagyon bejön! Komolyan, mennyi felesleges időt hagynak eltelni úgy, hogy nincsenek együtt! Ha én lennék ilyen helyzetben Lexivel, tuti, hogy már az enyém lenne! Csak az enyém, nem pedig Harryé! A fenébe, miért lyukadok ki mindig ide, ha gondolkodni kezdek?! - a lépcsőn felfelé menet is gőzerővel járt ilyeneken az agyam.
- Na, mit akarsz..? - kérdezte félve Zayn.
- Semmi különöset! - vontam vállat ártatlanul.
- Ki vele! Essünk túl rajta! - mondta halkan Z.
- Szerintem ezért inkább csak hálás leszel nekem! Illetve mindketten azok lesztek.. Na, szóval: csókold meg Torit! És nem ilyen semminek nevezhető szájra puszi legyen ám! Elfordulok ígérem, sőt, ha jobban belemelegedtek a dologba, ki is megyek, ne féljetek! - vigyorogtam rájuk.
- Nézd, Tori.. én.. Ha te nem akarod, akkor nem ke.. - játszotta az udvariast Zayn, de nem fejezhette be a 'kell' szót, mert Tori befogta a száját.. a saját szájával. Hoppá! :D
Boldogan mosolyogva figyeltem őket, bár azért volt bennem némi keserűség is.. Látszott rajtuk, hogy alapból több van közöttük, és hogy megvan az a bizonyos vibrálás is a levegőben kettejük közt..
Egy idő után viszont már nem bírtam nézni, ahogy egymást falják, ezért elfordultam inkább.
Ijedten kaptam az arcomhoz, amikor éreztem, hogy valami végig folyik rajta.. Egy könnycsepp.. aztán még egy.. és egyre több.. Miatta. Miatta, mert már túlságosan hiányzik a csókja és a közelsége..!
Jaj, Lexi, nekünk miért nem ilyen egyszerű? Őket elnézve tök könnyű engedni az érzéseknek, a vágynak, a szenvedélynek.. de valójában azért nem mindig ennyire egyszerű. Nálunk legalábbis sajnos nem..
- Srácok, már jó ideje fent vagyt.. Ó! - nyitott be Lexa.
- Shh! - kacsintottam rá.
- Boo Bear, mi történt? - kérdezte, miközben aggódva fürkészte az arcomat.
- Miért kérded? - vontam fel a szemöldököm értetlenül.
- Mert sírtál.. - suttogta, majd ujjait óvatosan végighúzta az arcomon, letörölve a félig megszáradt, és az új könnycseppeket..
Beleborzongtam az érintésébe, és hirtelen még az eddiginél is jobban hiányzott.. Nem tudtam parancsolni magamnak, és elkezdtem közeledni hozzá a fejemmel, miközben a tekintetünk mélyen egybefonódott..
Lassan már csak néhány centire csökkent a távolság, és ő még mindig nem fordult el! Mindketten tudjuk, hogy nem kéne, de ha ő nem tud elmozdulni, akkor én miért tudnék?
Nincs elég erőm elfordulni, gyönyörűm, sajnálom! - gondoltam magamban, mialatt az ajkaink közötti távolság vészesen lecsökkent..
Már éreztem a forró leheletét a számon, amitől az ajkaim felizzottak.. Az utolsó pillanatban azonban Zayn (ezért még megölöm, az tuti!) hangosan és jelentőségteljesen megköszörülte a torkát.
Lexa szemszöge:
- Lexa! Te meg mit művelsz? - kérdezte megdöbbenve Zaynie. A rohadt életbe, Malik, azt én is szeretném tudni, mit művelek! Abba viszont egyszerre jó és rossz belegondolni, hogy mi történhetett volna..!
- Öö.. én csak.. poénkodtam Louisval! Gondoltuk, hogy abbahagyjátok a smárolást, ha mi ilyen helyzetben kerülünk, mint az előbb! - makogtam valami baromságot.
- Nekem ez profi színészi munkának tűnt, de lehet, hogy nincs érzékem a színjátszáshoz! - vont vállat Z.
- Szerintem remek alakítás volt! - sziszegte Tori.
- Kö-köszönjük.. - dadogtuk Louval.
- Jó, menjünk inkább le! - váltott témát végül Zayn.
Mind a négyen levánszorogtunk a lépcsőn, Toriék elöl, mi pedig mögöttük Louisval. Menet közben véletlenül összeért a kezünk.. Komolyan, mintha áramütés ért volna..! Mindketten elpirulva sandítottunk a másikra, és zavartan kaptuk el a kezeinket.. Te jó ég, ez meg mi volt?!
- Hahó, föld hívja Lexit! - lóbálta meg a kezét előttem valaki. Niall.
- Jaj, bocsi, csak elbambultam.. - motyogtam zavartan. Egyébként mikor is értünk mi ide hozzájuk?!
***
- Na, Lexa, felelsz vagy mersz? - nézett rám Louis.
- Izé.. merek.. - válaszoltam bizonytalanul.
- Oké, gyere! Mutatok neked valamit fent! Kíváncsi vagyok, mi a véleményed róla.. - mosolyodott el Lou.
- Na idefigyelj Tomlinson, a csajom nem kíváncsi a farkadra! - morogta Harry. Wtf?!
- Én nem.. - kezdte Louis.
- Egyébként a tiéd nem is nagy! - folytatta zavartalanul Hazza.
- Harold, Louis, elég! - pattantam fel mérgesen, hogy még csírájában elfojthassam a kitörni készülő veszekedést. - Harry, te megnyugodhatsz, nem fogom Lou micsodáját nézegetni! Nem mindenki olyan perverz, mint te! Louis, te meg ne beszélj legközelebb ilyen félreérthetően, lécci!
- Oké, bocs. - hajtották le a fejüket bűnbánóan.
- Amúgy az enyém tényleg nagyobb! - tette hozzá gyorsan Hazza. Ki más? :D
- Erre senki sem volt kíváncsi! Egyikőtök méretére sem vagyok kíváncsi! - szóltam rá, majd rögtön el is pirultam. - Izé.. én nem úgy gondoltam csak.. Baszki, ebből már nem jöhetek ki jól, igaz? - sóhajtottam fel nevetve a saját bénaságomon. Most ha azt mondom érdekel, akkor a bátyám nyír ki, ha meg azt mondom, hogy nem érdekel, azt félreértik és Harryt is megbántanám vele.. meg talán Lout is(?)..
- Igen! - röhögött mindenki, kivéve a két fiút.
- Rendben, menjetek, de figyelmeztetlek, Tomlinson! - nézett rá fenyegetően Harry.
- Oké, gyere! - ragadtam meg Louis csuklóját, csakhogy minél előbb elkerüljek abból a feszült légtérből.
- Na? - kérdeztem kíváncsian, amikor már a szobájában voltunk.
- Biztos nem akarod látni a.. - kezdte vigyorogva a nadrágjához nyúlva.
- Perverz disznó! - röhögtem.
- Ez nem volt rendes válasz! - suttogta az arcomtól 10 centire. Hogy került ilyen közel?!
- Tu-tudom.. - nyöszörögtem.
- Akkor, akarod vagy nem? - húzogatta a szemöldökét vigyorogva.
Én csak némán néztem a szemébe, egy hang sem jött ki a torkomon.
- A hallgatás beleegyezés.. - vigyorodott el.
- Ne-nem.. - motyogtam halkan.
- Ez nem volt túl magabiztos! - nevette el magát.
- Nem.. - mondtam valamivel határozottabban.
- Kár.. - vágott szomorú fejet.
- Az! - bokszoltam vállba.
- Komolyan? - kérdezte csillogó(?!) szemekkel.
- Igen. - nevettem, és nyomtam egy puszit az arcára.
- Jól van, na! De szólj, ha meggondolod magad! - húzogatta a szemöldökét.
- Feltétlenül! - kacsintottam rá.
- Helyes! Egyébként ezt akartam mutatni! Ez még a Hawaii előtti utolsó fotózáson készült.. Neked mi a véleményed róla? - kíváncsiskodott félve.
Ahogy a kezembe vettem a papírt, elállt a szavam is.. Ez a fiú egyszer meg fog ölni a kinézetével, bassza meg!
- Ezt azért nem terveztem! - mosolyodott el boldogan(?).
- Ööö.. gondolom a szokásos bakit követtem el: hangosan gondolkodtam.. - pirultam el, mire ő nevetve bólintott egyet.
- Nem baj, én ezt is imádom benned! - lehelt egy puszit az arcomra, ami ennek hatására még vörösebbé vált.
- Louis..
- Igen? - simított végig az arcomon.
- Me-me-megkaphatnám a képet..? - pillantottam rá reménykedve.
- Persze, úgyis van még több darab nálam! De akkor már alá is írom neked! - kacsintott egyet, amíg toll után kutatott.
- Tessék! - adta át mosolyogva az aláfirkantott papírt.
- Köszönöm. - pusziltam meg az arcát.
Gyorsan elolvastam az általa írt szavakat: " It's only for my Lexi.. For my Beauty.. Lots of love: your Boo Bear "
Anyám..! - nyöszörögtem magamban. MY Lexi.. MY Beauty.. YOUR Boo Bear.. Na, ne!
- Khm.. izé.. így jó lesz? - kérdezte óvatosan Lou.
- Most nem érdekel, hogy mindenkit meglepek ezzel a kijelentéssel:egyszerűen tökéletes.. A szöveg is.. - motyogtam. Ezt most miért mondtam a végére?! Valaki verjen már meg, könyörgöm!
- Én beviszem ezt a szobámba, aztán szerintem menjünk le.. - szólaltam meg pár perc elteltével.
Éreztem, hogyha tovább itt maradnánk, annak nem lenne jó vége..
- Rendben.. - bólintott, majd pár perccel később már mindketten lent voltunk a többiekkel.
Akkor még nem is tudtam, mi lesz este..
Ennyi! ^^ Egyébként attól a képtől Louisról.. na attól teljesen kifeküdtem! Hogy a picsába nézhet ki így valaki?! *-*
Ja, és mivel még kell minimum 1-2 hét a novellához, addig is ajánlom minden perverznek ezt az oldalt: http://18fanfictionshungary.tumblr.com/ ;PP
Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :)) Ja, és jó hétvégét mindenkinek! :33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése