Itt is van az új! :D Hétvégén megint megpróbálok olyan giga hosszú részeket írni kárpótlásul, de mivel apánál leszek (valószínűleg pesten), így nem ígérem biztosra! Viszont komolyan megpróbálok több gépezési időt kikönyörögni nála! ;)
Az előzőnél kicsit csökkent a komik száma, de akik írtak, azoknak nagyon köszönöm! <33
I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :))
Lexa szemszöge:
"We are the same, baby!" - ez visszhangzott a fejemben, na meg a közös álmainkon gondolkodtam, a semmibe meredve..
Nem sokkal később meglepődve tapasztaltam, hogy az ajkai nyomán még mindig bizsereg a bőröm. Mosolyogva érintettem meg az arcomon a puszija helyét, mire egy halk sóhaj is kiszaladt a számon..
- Hát, te? Lexi, te meg mit keresel itt? - zökkentett ki a gondolatmenetemből Harry. Igen, ott állt az ajtóban, egy szál boxerben, és a mellkasán meg a kockáin még látszott, hogy nem törölközött meg rendesen.. Hmm, eléggé hívogató..
- Öö.. én csak.. - dadogtam elvörösödve, aztán hirtelen eszembe jutott valami - Én csak felakartam ébreszteni Louist egy adag hideg vízzel, viszont mire bejöttem, sajnos már elment zuhanyozni.. - magyaráztam, és próbáltam közben határozottnak tűnni.
- Hát ezért tényleg kár! Megnéztem volna ázottan! - nevetett fel, és megölelt.
- Hát igen, nagy kár. - vigyorodtam el, aztán megcsókoltam.
- Lexi, figyelj csa.. Ó, bocsi! Nem is zavarok tovább! - kezdett el visszahátrálni a fürdőbe Lou. Aki egyébként csak egy szál törülközőben volt, a felsőtestén még folytak le vízcseppek.. Wow!
- Nem zavarsz, és ez amúgy is a te szobád! - mondtam gyorsan elpirulva.
- Honnan tudtad, hogy Lexa itt van? - vonta fel a szemöldökét gyanakodvaHarry.
- Hallottam a hangját.. - jött zavarba Louis.
- Érdekes, az enyémet miért nem hallottad? - folytatta Hazza.
- A tiédet nem akarom meghallani! - jelentette ki gúnyosan Lou.
- Fiúk, elég lesz, köszi! - szóltam közbe.
- Tudod mit? Ha nem akarod hallani a hangom, akkor már itt sem vagyunk! Gyere kicsim, zuhanyozz le te is! Majd segítek, ha kell.. - vigyorgott Louisra, és engem magához ölelve belepuszilt a nyakamba.
- Takarodj, Styles! Lexi pedig marad! - szorította ökölbe a kezét Lou.
- Még mit nem, Tomlinson! A csajom nélkül nem megyek ki! - szorított magához még jobban Hazza.
- Pedig kénytelen leszel! - lépett előre fenyegetően Louis. Oké, itt az ideje beleavatkozni, amíg még nem késő!
- Higgadjatok le mindketten! Harry, menjünk, úgyis zuhanyoznom kell.. - sóhajtottam fel.
- Gyere, gyönyörűm! - vigyorodott el Harold győzedelmesen, és az ajtó felé húzott.
- Állj meg, Styles! Én még beszélek Lexivel! Ha annyira hozzá vagy nőve, akkor várd meg az ajtó előtt! - vágott közbe idegesen Lou.
- Drágám, indulj nyugodtan, mindjárt megyek én is! - mosolyogtam Hazzára.
- Rendben.. - morogta, majd mélyen a szemebe nézett és végig simított az arcomon - Szeretlek!
- Én is téged, Haz! - nyomtam egy puszit az arcára.
- 2 perced van, Tomlinson, használd ki! - sziszegte, és kiment, az ajtót becsapva maga után.
- Na, asszem a többiek sem alszanak már tovább! - nevettem fel az ajtócsapódásra célozva.
- Igen. - erőltetett mosolyt az arcára Louis.
- Amúgy mit szerettél volna? - kérdeztem kíváncsian.
- Megölelni téged.. - húzott magához gyengéden.
- Lou.. - suttogtam.
- Shh! Ez nem jelent semmit, ne aggódj! - motyogta a hajamba.
- Köszönöm, hogy nem bántottad Harryt, még a szörnyű viselkedése ellenére se.. - mondtam alig hallhatóan.
- Magadnak köszönd, ne nekem! Ha te nem vagy itt, akkor.. - kezdte, én pedig gyorsan félbeszakítottam.
- Nem tetted volna meg, tudom! Te nem olyan vagy, Boo Bear.. - simítottam végig az arcán.
- Lehet, hogy igazad van.. - vonta meg a vállát.
- Mi? Hogyhogy csak lehet?! A-a, ez tuti biztos! - nyújtottam ki rá a nyelvem.
- Oké-oké, gyönyörűm, megértettem! - nevetett.
- Helyes! - nyomtam egy puszit az arcára.
- Aj, olyan régen öleltelek meg! - szorított magához újra.
- De hiszen az előbb! - röhögtem.
- Á, az semmi nem volt! - intett le, én pedig inkább ráhagytam ezt.
Teljesen a vizes mellkasára és a kockás hasára simultam, az előbbibe aztán egyszerűen bele is fúrtam a fejem. Mélyen beszippantottam a bőrének jellegzetes illatát, és éreztem, hogy az egész testemben megremegek..
- Fázol? Vagy inkább meleged van? - kérdezte pimaszul.
- Idióta! - morogtam a bőrébe.
- Jól van, na, bocsi! - húzta végig az ajkait a nyakamon.
- Louis.. kérlek.. sóhajtottam fel.
- Mit kérsz? Hozzak neked inni, vagy mi? - vigyorodott el tovább pimaszkodva.
- Ne szemétkedj, Lou, vagy megjárod! - fenyegettem meg halványan mosolyogva.
- Igen? És mégis ho.. Ahhh, Lexi, te jó ég.. - nyöszörögte. Hát igen, a mondat felénél elkezdtem puszilgatni a mellkasát, sőt néhányszor a nyelvemmel is végigsimítottam az addigra már forró bőrén..
- Tudod, hogy ez nem jelentett semmit, ugye? Csak 'kölcsön kenyér visszajár', ennyi, nem történt több! - közöltem vele, és közben magamat is próbáltam meggyőzni erről.
- Megértettem, ne izgulj. - fordította el a fejét keserűen.
- Hát, én nem úgy érzem.. - simítottam végig az alhasán, közvetlenül a törölköző széle fölött néhány milliméterrel.. Az ujjaim érintésétől még a kockás hasa is látványosan megremegett.
- Miért? Mit érzel? Hogy beindultam rád? Hogy a 'haverom' nincs nyugton a törcsi alatt? Mit érzel, mondd csak..? - lehelte a nyakamba.
- Lám-lám-lám! Csak mondasz neki valamit, ugye, Tomlinson?! - lépett be Harry.
- Megöleltem, talán van valami problémád ezzel? - sziszegte Louis, közben pedig erősen magához szorított.
- Ereszd őt el, gyerünk, lejárt az idő! - emelte fel a hangját Hazza.
- Drágám, nyugodj meg! - fordítottam hátra a fejem.
- Addig nem, amíg a közeledben van ez a seggfej! - morogta, miközben szikrázó szemekkel bámulta Lout.
- Engedj el! - suttogtam halkan Louisnak, aki félve nézett rám. Akkor már leesett, mi is a problémája, így alig láthatóan bólintottam.
Egy hirtelen mozdulattal elléptem tőle, és Harryt azonnal kitoltam a szobából.
- Köszi! - tátogta Lou, amikor egy pillanatra visszafordultam hozzá a folyosóról. Én csak mosolyogva kacsintottam egyet válaszképp, és Hazzával együtt a szobámba mentem.
Jaj, majd' elfelejtettem: azért kellett ezt tennem, és azért volt megijedve Louis, mert ugyebár amíg öleltem, takartam is.. Ha Harry meglátta volna, hogy a törölközője mennyire kidudorodik az ölelésem hatására, biztosan átrendezte volna Lou arcát.. eléggé sokszor.. Aú!
- Mi volt ez az ölelgetéses dolog, hmm? - vont kérdőre Hazza.
- Semmi.. Épp akkor ölelt meg, amikor visszajöttél! - vörösödtem el.
- Értem! Lexi, ne nézz már ennyire hülyének! Az egész pizsama felsőd csurom víz! Pár másodperc alatt nem ázott volna ennyire át! - mondta mérgesen. Á, miért kellett vizes felsőtesttel ölelgetned, Boo Bear?!
- Louis csak a barátom! Liamre miért nem vagy féltékeny? Mert jár valakivel? Ez egy vicc! Megyek zuhanyozni, szia! - gyorsan beviharoztam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót.
A forró víztől kellően megnyugodtam, bár a gondolataim még akkor is össze voltak kuszálódva.
Szeretem Harryt, ebben biztos vagyok. Furcsa lenne nem mellette ébredni, nem hozzá bújni.. Már teljesen a részemmé vált. Ugyanakkor még mindig ott van Louis is, akinek a közelségétől teljesen megőrülök.. Szó szerint elfelejtek gondolkodni mellette! Viszont hála az égnek egyre könnyebben kontrollálom ezt az egészet, egyre jobban tudok uralkodni magamon, ha kettesben vagyok vele.. - gondolkodtam el, amíg felöltöztem.
Végül teljesen felfrissülve léptem ki a fürdőből.
- Nagyon haragszol, ugye? - kérdezte halkan Hazza.
Nem is nézett felém, tovább ült az ágyon a padlóra meredve.
- Nem. - jelentettem ki még nála is halkabban.
- Komolyan? - pillantott rám hitetlenkedve, a szemei az örömtől csillogtak.
- Komolyan. - bólintottam egy halvány mosoly kíséretében.
- Csodálatos vagy, kicsim, imádlak! - kapott fel boldogan, és forogni kezdett velem.
- Héé, tegyél le, ez nem fair.. - röhögtem kapálózva.
- Jó, de kérek ám érte valamit! - mosolyodott el pimaszul.
Nevetve megforgattam a szemeimet, és egy puszit nyomtam az arcára.
- Naa, csak ennyi? - nyafogott.
- Most ennél többet nem kapsz! - vigyorogtam rá, és egyszerűen ott hagytam a szobánkban.
A lépcső felénél járhattam, amikor utolért.
- A 'most' már elmúlt! - nyomott a falnak gyengéden, és az ajkaimra támadt.
- Egy perverz disznó vagy, ugye tudod? - suttogtam a szájába vigyorogva.
- Igen, de a te perverz disznód! - nevetett bele a csókunkba.
- Khm.. khm.. Ugye nem zavarok? - gúnyolódott Louis.
- De, éppenséggel rohadtul! - mordult rá Hazza.
- Harry! Megígérted! - szóltam közbe.
- Igen, tudom, de most tényleg zavar! - védte magát Haz.
- Jó, akkor menjünk le reggelizni! - sóhajtottam fel.
- Köszönjük, Louis, hogy elcseszted! - sziszegte Harry.
- Mi lenne, ha egyszer megölnétek egymást? Elárulom: csönd, béke és nyugalom! Higgadjatok már le, és próbáljatok meg emberként viselkedni! Nem értem mi bajotok egymással, pedig nagyon jól ismerlek titeket! Harryvel járok, Lou pedig az egyik legjobb barátom, aki úgy megért, ahogy senki más. Nem értem, mi bajotok van! A lényeg: ezt sürgősen fejezzétek be, mert nem lesz jó vége, ha állandóan veszekedtek! - keltem ki magamból, és szó nélkül a konyhába trappoltam.
- Jó reggelt! - köszöntem erőltetetten mosolyogva a lent reggelizőknek.
- Neked is! - mondták kórusban, majd néma csendben ettek tovább.
- Na és Dan, jobban vagy? - fordultam az említetthez.
- Igen, most már sokkal jobb, köszi. - mosolyodott el.
- Akkor jó! - ültem le megkönnyebbülten.
Ebben a pillanatban ért le Harry és Louis, akik továbbra is csak oltogatták egymást. Egy szúrós pillantással azonban sikeresen beléjük fojtottam a szót.
- Bocsi.. - motyogták bűnbánóan.
- Jó reggelt, fiúk! - néztem rájuk egy pillanatra, aztán körbe fordultam a többieket figyelve - Mit csinálunk ma?
- Hát, fúj a szél, szóval strandolni nem fogunk. Rohadt hideg van, ha épp kijössz a tengerből, és még vizes vagy.. Reggel teszteltem a térdemig, és komolyan majdnem lefagyott a lábam! - újságolta Niall.
- Értem. Akkor, mozimaratont tartunk, vagy mi lesz? - kíváncsiskodtam tovább.
- Arra gondoltunk. Este meg ti kitaláljátok mivel foglaljátok majd el magatokat. - vont vállat Zayn.
- Miért, te mit csinálsz ma? - értetlenkedtem.
- Randizni megyünk! - világosított fel Tori.
- Ja, tényleg. - csaptam a homlokomra.
- Amúgy Lexi, ha ennyire érdekel a program, akkor szólok: az már biztos, hogy bulizni majd elmegyünk még egyet az utolsó esténken, hogy megünnepeljük a nyaralást. - közölte Liam.
- Szuper, már alig várom! - lelkesedtem - Bár mondjuk, imádok itt lenni.. Kár, hogy vége lesz.
- Az. - értettek egyet velem a többiek.
*** Este 8 ***
Egész nap vígjátékokat néztünk, a végére már - finoman szólva - eléggé eluntuk magunkat. Komolyan, de olyan szinten, hogy a legjobb poénoknál is csak fájdalmasan nyögtünk egyet a maraton vége felé. Az tuti, hogy életemben nem nézek több vígjátékot! És szerintem nem csak én vagyok ezen a véleményen közülünk..
Időközben egyébként Tori és Zayn elhúzták a csíkot.. Hát, remélem összejönnek! Én biztosan szurkolok nekik!
- Na jó, mindjárt megdöglöm! - emelte az égre (vagy inkább a plafonra) a szemeit Niall.
- Én is! Úúúú, van egy rohadt jó ötletem arra, hogy mivel szórakoztassuk magunkat! - csillantak fel Harry szemei.
- Harold, te túl perverz vagy! Ez nem jelenthet sok jót.. - hűtötte le Louis.
- Egy szó: masszázs! - vigyorodott el elégedetten.
- Öö.. ezt pontosan hogyan is érted? - vonta fel a szemöldökét Liam.
- Mindenki felmegy a saját szobájába, eddig világos, ugye? - itt szem forgatva bólintottunk - Helyes. Akkor, a fürdőkben vannak ilyen olajos cuccok, vagy mik. Tudjátok, azok az illatos izék! Szóval, a párok tagjai megmasszírozzák egymást. Ezzel tökre kikapcsolsz, meg minden. Ha beteszel valami relax cd-t, akkor még jobb. Na?
- Oké! - bólintott mindenki lelkesen. Hát igen: fiatalság, perverzség.. (Nem pedig: fiatalság, bolondság.. - bár, a mi esetünkben a 'bolond' jelző is megállja a helyét..).
- Nem felejtettetek el véletlenül valamit? - kérdeztem.
- Mit? - nézett rám értetlenül Demi.
- Hát Louist! - ráztam meg a fejem hitetlenül. Komolyan ennyire nem tűnt fel nekik, hogy szegény egyedül van?!
- Ha akarod, te megmasszírozhatod! - röhögött Danielle.
- Én ezt nem azért mondtam, csak.. - pirultam el.
- Jó, akkor fiúk, nagylelkűek leszünk..! Lányok, mindenki írja fel a nevét egy papírra. Louis kihúzza ki fog vele foglalkozni egy kicsit vigasztalásképpen.. - szólalt meg Niall.
- De én nem.. - kezdte Harry, viszont a végére mégis inkább a hallgatás mellett döntött. Jól van, drágám, okos vagy!
- Na, kit húztál? - kérdezte félve Demi.
Az összes fiú lélegzet visszafojtva várta a választ.
- Lexit.. - mutatta meg a kezében lévő papírt mosolyogva.
- Akkor majd én megyek. - bólintottam gyorsan.
- Ha akarod, akkor dupla masszázst is kaphatsz.. - harapott az ajkába Lou vörös fejjel.
- Csábítóan hangzik.. - mosolyodtam el. Egyébként tényleg az: tőle és Hazzától is.. hmm..
- De ennek ellenére: NEM FOG AZT KAPNI! - vágta rá Harry - Az én varázskezeim érintése éppen elég lesz neki, hidd el!
- Majd ő eldönti! - kelt a védelmemre Louis.
- Majd még addig kitalálom! - zártam le a témát. Akkor még tényleg fogalmam sem volt arról, mit mondjak.. Attól függ, mekkora hatással van rám Lou érintése.. De ez majd kiderül.
- Akkor mi mentünk! Jó éjt mindenkinek, mert már nem hiszem, hogy találkozunk ma! - fogta kézen a bátyám Demit.
Pár perc múlva Liam is felment Dannel, meg velük egy időben felcsoszogott a lépcsőn Louis is.
- Élvezni fogod, ne aggódj, kicsim. - ölelt át Harry, miközben a lépcsőn mentünk felfelé.
- Tudom. - mosolyogtam rá - Louis pedig ne érdekeljen, ne foglalkozz vele! Átmegyek, feldobom egy kicsit, és már vissza is jöttem, jó?
- Jó. - egyezett bele végül Hazza.
Hát.. nem tudom, mekkora lesz a kísértés, de meg kell majd állnom. Nem történhet semmi közöttünk, ehhez kell tartanom magam! Ezt majd Lounak is megmondom.. Talán.. Vagy.. Á, inkább megmondom és kész, jobb, ha mindenki nyugodt! - gondoltam.
Ennyi! ^^ Tudom, hogy ez most nem lett a legjobb, bocsi! :// Remélem azért tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :))
Egyébként a kövi részről még annyit, hogy szerepelni fog egy nagyobb eseményként a 'leleplezés'.. ^^ A kérdés csak az, hogy ez kire/mire kikre/mikre vonatkozik.. :PP
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése