Szóóóval először is: tegnap lejöttünk a mamáékhoz és közölték velem, hogy a gép szervizben van.. Azt hittem megölöm magam! -.-" Most meg, hogy végre feljöhettem, láttam, hogy eltűnt a 87.fejezet.. de tényleg teljesen! xdd És mivel ez nem volt meg máshol, így újra meg kellett írnom.. :// Bár szerintem ez most jobb lett! ^^ Egy kicsit átírtam, meg bővítettem, és így már nekem is jobban tetszik.. :)
Na, de ez most mind1. Itt van, az a lényeg, nem? :D
És köszönöm a komikat az előzőhöz, szuperek vagytok! :33 Tamikaloveonedirection az 1200.komizóm! Imádlak te lány! <3
I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :)
Lexa szemszöge:
- Megígértem, Boo, és meg is tartom, ne aggódj! - kacsintottam egyet búcsúzóul, majd a másik 2 orvos kilökött engem is a többiekhez a folyosóra.
Hazafelé menet még nem is sejtettem, milyen rémes reggelem lesz..
*** Este fél 11 ***
- Na, végre megjöttünk! - sóhajtott fel megkönnyebbülten Zayn.
- Én szívesebben maradtam volna bent Louval! - morogtam.
- Jól van, na! Lehet, hogy te szeretsz a kórházi folyosókon ülve aludni, de én jobban bírom az ágyam! - mentegetőzött a szépfiú.
- Már megbocsáss, Zaynie, de szerintem téged csak az zavarna ott, hogy nem dughatod meg Torit! - mosolyogtam rá angyalian, aztán bűnbánóan a barátnőmhöz fordultam - Már bocsi, Vic!
- Ugyan, semmi baj! Tudom, hogy Zayn nagyon perverz! - vigyorgott Tori, akin szerencsére az látszott, hogy inkább szórakoztatja a "veszekedésünk", mintsem hogy megsértődött volna rajta.
- Hé, én nem is.. Na jó, kit hülyítek! Mindenki tudja, hogy perverz vagyok! - röhögte el magát a szépfiú.
- Igen-igen, mind tudjuk milyen vagy.. - nevetett Harry - De szerintem inkább menjünk be, későre jár!
- Csak nem vagy fáradt, Haz? Épp te? - vigyorodtam el.
- Nem vagyok az, cica, ha esetleg még szeretnél csinálni velem valamit ma este! - fogta meg a fenekem kajánul vigyorogva.
- Perverz disznó! - forgattam meg a szemeimet - Egyébként nem szeretnék, bocs!
- Tudom, neked Louis kell.. A kis mázlista! - suttogta a fülembe úgy, hogy csak én halljam.
- Elég, Harold! - sziszegtem vörös fejjel.
- Miért, nincs igazam, cicám? - vigyorgott a szemöldökét húzogatva.
- Szállj le rólam, Styles! - mordultam rá.
- Oké-oké, bocsi! - mosolygott rám ártatlanul.
A fantasztikus beszélgetésünk közben - amit hál' istennek senki sem hallott meg - be is értünk a házba.
Persze mindenki azonnal a konyhába ment, hogy bepótolja az elmaradt vacsorát. A frissen telerakott hűtőt majdnem teljesen kiürítettük.. Mondjuk annyi kaja még maradt, hogy majd reggelizni tudjunk. Az kéne még, reggel boltba rohanni ahelyett, hogy Louist látogatnánk meg!
- Na, melyik filmet nézzük meg még így estére? - fordult körbe kíváncsian a bátyám.
- Felőlem ti azt csináltok, amit akartok, de én lefekszem. Holnap reggel korán felkeltek mindenkit és bemegyünk Louhoz! - tájékoztattam őket, a (számukra gonosz) tervemről (értsd: korán kelTés).
- Ajjaj, akkor már most aludnom kell.. - szontyolodott el Niall.
- Nyugi, ébresztelek, hogy ne aludj sokáig! - kacsintottam rá, mire szegény még letörtebb lett. Hát igen, ő már tudja, hogy nagyon durva tudok lenni, ha kell.. :D
- Ettől most valahogy nem érzem jobban magam.. - motyogta halkan.
- Tudom, nem is azért mondtam! - vigyorodtam el.
- Csak egy valamit nem értek.. Miért te vagy a leglelkesebb, ha Louis meglátogatásáról van szó? - vonta fel a szemöldökét gyanakodva.
- Ez hülyeség, Nialler, én nem vagyok lelkes, ezt csak te találtad ki! Mindannyian szeretjük őt, akárcsak én! - védekeztem.
- Igen, szeretjük őt.. Szeretjük, és mindannyian egy kicsit másképp, nem de, Lexi? Mondd csak, te hogy szereted Louist? Mint Niallt? Vagy mint engem? Vagy mint Harryt? - húzogatta a szemöldökét egy mindentudó mosollyal az arcán Zayn.
- Drága Zayniem, közted és Harry között mi a különbség ebből a szempontból? - érdeklődtem angyalian mosolyogva.
- Igaz, MÁR semmi.. Akkor így kérdezem: úgy szereted őt, ahogy én téged; vagy úgy szereted őt, ahogy én Torit? - vigyorgott.
- Istenem, hogy lehet valaki ennyire egoista?! Magaddal példálózol, nem veszed észre?! Nem tudsz magadon kívül másról beszélni, mondjuk akár csak 10 percig? - förmedtem rá, hogy eltereljem a szót. Viszont a szépfiú reakciójából ítélve sikerült zavaromban elpirulnom, mert a következőt csinálta:
- Lexinek tetszik Louis! Lexinek tetszik Louis! - kántálta egyfolytában egy hülye vigyorral az arcán, és elkezdett föl-le ugrálni meg tapsikolni, pont mint egy 5 éves.. Hát, eléggé bizarr látványt nyújtott szegény szerencsétlen! :D
- Na jó, ez mégis mit szívott? - fordultam körbe a többieken, akik a hasukat fogták a röhögéstől (Harry esetében ez már átment egy durvább szintre: a földön való fetrengésbe..).
- Fo-ga-hal-mam si-hincs.. - nevetett Danielle és Tori, akik egymásba kapaszkodtak, hogy fel ne dőljenek a nagy vihogásuk alatt.
- Ne-ne-ne, várjatok csak, ebben van valami..! - szólt közbe a bátyám komoran.
- Öö. mégis mi lenne benne? - kérdeztem elpirulva - Hiszen ő Zayn! Miért lenne igaza?
- Hé, ez fájt! - lépett mellém sértődötten az emlegetett szamár. Persze rögtön elfelejtette ezt a baját, amikor kapott tőlem egy arcra puszit. Pff.. fiúk! Egytől egyig "lefizethetőek"! :D
- Húgi, én most komolyan beszéltem! - hűtött le Niall.
- És miről is? - játszottam a hülyét.
- Lexi, ez nem vicces! Neked nem tetszhet Louis! - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.
- Már elnézést, de miért ne tetszhetne neki?! - szállt vitába kapásból Vic.
- Mert ő egy idióta, és én féltem tőle a húgomat! Persze-persze, szeretem Lout, meg minden, de akkor is! Nézzétek meg, mi lett abból, hogy engedtem, hogy Hazzával kavarjon Lexa! Ez a barom megcsalta, aztán meg szakítottak! Kell még egy ilyen kapcsolat neki? Szerintem nem! - emelte fel a hangját a bátyám.
- Niall, Lou nem is idióta! - védte a barátját Liam.
- Pontosan! És attól még, hogy én barom elcsesztem mindent, attól még nem kell azt hinned, hogy ő is elköveti majd ugyanazokat a hibákat! - csatlakozott be a szópárbajba Harry is.
- Jó, hagyjuk, nem mondtam semmit! Elvégre ki vagyok én, hogy beleszóljak? Csak aztán nehogy az legyen a vége, hogy azt kell mondanom: 'Én megmondtam, hogy ez lesz!'.. - hagyta végül ránk a dolgot Nialler.
- Miért lenne az a vége? - kíváncsiskodtam azonnal, ezzel elárulva az érzéseimet.
- Kicsi Lexim, ne bízz meg senkiben se vakon, jó? - simogatta meg a hajamat a bátyám ellágyulva - Én csak féltelek, talán baj?
- Nem. - mosolyodtam el és megöleltem az én drága szöszi védelmezőmet.
- Egyébként semmi értelme sem lenne ezen gondolkodnod, mert Louis Eleanorral jár. - szorított magához még jobban.
- Ki tudja meddig lesznek még együtt.. - vigyorodott el Liam és Tori egyszerre.
-Oké, ez igaz. Semmit sem lehet előre megjósolni. - nevetett fel Niall.
- Pontosan. Akkor jó éjt! - pusziltam meg az arcát.
- Neked is! - kacsintott rám mosolyogva.
- Jó éjszakát! - intettem a többieknek is, aztán a lépcsőhöz indultam.
- Már várom, hogy kelts, cica! - szólt utánam Harry.
- Veled fogom kezdeni, Haz! - fordultam vissza ördögien mosolyogva.
- Remek, akkor zuhanyzást együtt megoldjuk, nem kell egyikünknek sem vizet pazarolni! És még a sztárokra mondják, hogy szórják a pénzt! Cöh.. Nem is tudják milyen sokat spórolok, amikor Lexával együtt fogok zuhanyozni! - vigyorgott perverzen.
- Eddig sem volt ilyen spórolós akciónk, és ezután sem lesz, max. az álmaidban! - mosolyogtam rá ártatlanul, és az emeletre mentem.
Széles mosollyal az arcomon léptem be a szobámba.
Louis az enyém! Csak az enyém! És szeret engem! - gondoltam boldogan, aztán az ágyra vetődtem.
Kb 10 percig álmodoztam még róla, majd egy sóhajtás kíséretében a fürdőbe vonultam.
A forró víz alatt állva aztán újra a gondolataimba merültem..:
Vajon ki támadhatott rájuk? Ez annyira hülyén hangzik.. Ha 'rájuk' támadtak, akkor miért csak Lou van kórházban? Itt nem stimmel valami.. Utána meg Eleanor felszívódott.. Ez baromság! Tudtommal még csak nem is azért kérte el a menedzsere, hogy a rendőrségre vigye őt, hogy személyleírást tudjon adni a támadójukról.. Annyira furcsa ez az egész..
Mivel nem találtam ki semmi ésszerű magyarázatot a dologra, egy ásítás kíséretében elzártam a csapot.
Gyorsan elvégeztem a többi teendőm is, és mosolyogva bebújtam az ágyamba.
Álmomban Eleanort láttam, egy középkorú nővel beszélgetni, akivel állandóan Louis nevét ismételgették, majd ördögien nevetni kezdtek.. Aztán egy injekciós tűt láttam, ami éppen amikor fúródott bele egy izmos felkarba.. Majd Lou jelent meg előttem, kétségbeesetten ordítva.. Végül pedig csak ennyit suttogott maga elé elhalóan: 'Szerettelek, gyönyörűm..'
- Neee! - ültem fel az ágyba, remegő hangon kiabálva (ez lehetséges egyáltalán? :D).
Ijedten vettem észre, hogy teljesen ki vagyok izzadva, és az egész testem remeg az idegességtől..
Ez meg mit jelentett? - gondoltam félve - Egy pillanat! Louis miért ordított? És miért mondta azt, hogy 'Szerettelek gyönyörűm..'? Hiszen ez múlt idő!
Mivel tudtam, hogy így nem leszek képes visszaaludni, halkan kimásztam az ágyból és a folyosóra lopakodtam. Besurrantam Lou szobájába, és keresgélni kezdtem.
A ruhái válogatása nálam abból állt, hogy megszagoltam az összeset, és amelyiken a legjobban lehetett érezni az illatát, azt választottam. A "szerencsés nyertes" végül az egyik kedvenc pólója lett.
Elégedetten osontam vissza a saját szobába, és ismét befeküdtem a takaró alá.
Nem sokkal később sikeresen elaludtam, természetesen a felsőjét szorongatva.. (Nem hiába, a Louis illat és a karjaiban való fekvésről álmodozás ilyenkor gyilkos kombináció tud lenni! :D)
*** Reggel 7 ***
Szinte azonnal kipattantak a szemeim, ahogy valamennyire megébredtem, és eszembe jutott, hogy nem sokára újra láthatom Őt.
Mosolyogva szippantottam be az illatát a pólójáról, aztán újult erővel léptem be a fürdőszobába.
Villámgyorsan végeztem mindennel, és már indultam is a többiek boldogítására.. :D
- Jó reggelt, Haz! - simogattam meg a fejét.
- Hagyj aludni! - húzta magára a takaróját.
- Nem, mert fel fogsz kelni! Gyerünk! - biztattam.
- Oké, egy csókért. - vigyorgott rám, miután a fejét kidugta a takaró alól.
- Még mit nem! - morogtam.
- Akkor szájrapuszi. - alkudozott tovább.
- Arcra. Maximum. - forgattam meg a szemeimet.
- Legyen.. - sóhajtott fel megadóan.
A biztonság kedvéért megfogtam a fejét, hogy ne fordíthassa el "véletlenül", hogy csók legyen a dologból.
- Mi az? - kérdeztem vigyorogva a puszi után.
- Olyan gonosz vagy.. - motyogta fancsali képpel.
- Arcról volt szó, és arról, hogy téged ébresztelek először. Nem értem, miért vagyok az! Mi mindent előre megbeszéltünk nem? - mosolyogtam ártatlanul.
- Nem is gonosz vagy, hanem ördögi.. - rázta meg a fejét nevetve, és egy fájdalmas sóhaj kíséretében kimászott a meleg ágyikójából.
- Köszönöm, ezt most bóknak veszem! - nevettem, és küldtem neki egy puszit a levegőben.
Ő meg persze rögtön felvidult, és úgy csinált, mint aki elkapta, aztán egy kacsintás kíséretében a szájára "helyezte".
Pff.. Pasik..! Pontosabban: Harold Edward Stylesok..! Mindegyik a velejéig perverz (direkt nem azt írtam, hogy a velejéig romlott!) :D
Ezután mindenkihez bekopogtam és elküldtem készülődni.
Zaynie persze kapott az alkalmon, és megkérdezte, hogy zuhanyozhat-e Torival.. Mivel a barátnőm nem ellenkezett, sőt, még lelkesnek is tűnt, egy szemforgatás kíséretében csak annyit morogtam:
- De gyorsan!
Zayn meg persze rávágta, hogy hamar lezavarják.. Hát, asszem kábé itt ment el az étvágyam.. :D
Miután sikeresen túl voltam az ébresztéseken, a konyhába mentem palacsintát sütni.
- Mmm.. Ezért érdemes volt felkelni! - csoszogott be a bátyám a száját megnyalva.
- Jó étvágyat! Jó, hogy te vagy az első, neked úgyis több idő lesz az evés. - nevettem el magam, majd egy tányért raktam elé, az eddig elkészült összes palacsinta egyharmadával. (Niall még ennél is megjegyezte, hogy ez szinte semmi, pedig volt vagy 20 darab..)
Mire mindenki letámolygott a konyhába, Nialler már rég végzett az első adagjával, és éppen a 23. palacsintáját kente meg Nutellával (az is a második, vagy a harmadik üveg volt ám!).
- Ülj már le te is enni! - veregette meg a mellette lévő üres széket Dani.
- Nem köszi, már kora reggel elment az étvágyam. - vigyorodtam el.
- Mitől is? - kíváncsiskodott Zayn.
- Hmm.. nem is tudom, hadd gondolkozzam! - néztem rá szúrósan.
- Á, csak nem azért mert.. tudod..? - vigyorodott el.
- De igen! És nem, nem érdekelnek a részletek! - vágtam rá.
- Biztos? Viszont én megmondtam, hogy gyorsak leszünk! És azok voltunk, nem? - röhögött.
- Malik, muszáj ezt most? Indulni szeretnék már! Ha éhes vagy, akkor egyél de gyorsan, ha meg inkább dumálnál még, akkor addig szállj be a kocsiba és ott szövegelj, de magadnak! - förmedtem rá.
- Jól van, na, eszek én! - emelte maga elé a kezeit védekezésképp. Ennek a mozdulatnak persze az lett a vége, hogy a lekváros(?) palacsintájának a maradéka az ölébe esett..
- Gratulálok! - tapsoltam vigyorogva.
- De jó, hogy mosolyogsz! Ezt őrizd is meg egészen addig, amíg a reggeli végeztével felmegyek átöltözni, és csak azután fogunk elindulni.. - mosolygott rám ártatlanul.
- Húzz. Fel. Öltözni.! - kiabáltam rá - És nem evés után, hanem MOST!
- Rohanok! - pillantott rám félve, aztán el is tűnt egy másodperc alatt. Komolyan, tök olyan volt, mint amikor a filmekben valaki elrohan, és csak az a füstös levegős izé látszik a helyén.. :D
Végül a szépfiú akkor jött le, amikor a többiek már végeztek a kajálással (igen, még Nialler is!), és épp indulni készültünk.
- De én még éhes vagyok! - nyafogta.
- Tessék, egyél almát! Egészséges, és ha ezzel is képes leszel úgy leenni magad, hogy foltos lesz a nadrágod, holnap beíratlak egy bölcsibe! - nyújtottam át neki az említett gyümölcsöt a szempilláimat rebegtetve.
- Felőlem. Ott úgy sem kell mást csinálni, mint aludni, játszani és wc-re járni.. - vonta meg a vállát.
- Igen, csakhogy a bölcsiseknek nincs ám barátnőjük, akiket reggel megdughatnak zuhanyzás közben! - vigyorogtam rá.
- Soha többé nem akarok gyerek lenni! - ragadta meg kétségbeesetten Vicet, aki persze csak nevetett rajta.
- Helyes, akkor most, hogy már elláttuk kajával ezt a tökkelütött idiótát, indulhatunk végre! - vidultam fel, majd a kocsihoz rohantam és beszálltam.
A többieknek persze hiába kiabáltam, hogy 'Gyorsabban már!', ők ugyanolyan lassan (ha nem lassabban) vánszorogtak felém.
Amikor nagy nehezen mindenki beült, szerencsére elindultunk. Kb 15 perccel később már ott is voltunk.
Én hiába akartam előre rohanni Louhoz, Zayn bosszúból nem engedte..
- Fogadok, hogy így is mi fogjuk őt kelteni! Könyörgöm, reggel 8 van! Ilyenkor még mindenki alszik, meg rohadt fáradt! Ez hajnalnak számít! - ismételgette gúnyosan.
- Aha, persze. Tényleg mindenki fáradt még ilyenkor, kivéve téged, mert neked már hajnalok hajnalán is baszni támad kedved! - nyújtottam ki rá a nyelvem.
- Ez övön aluli volt! - húzta fel az orrát sértetten.
- Miért, nincs igazam? - nevettem.
- De! - vigyorgott rám Harry.
Zayn már éppen újra szólásra nyitotta a száját, amikor odaértünk Louis kórterméhez. Azért döntött végül mégis inkább a hallgatás mellett a szépfiú, mert egy orvos várt ránk a folyosón.
- Á, jó hogy jönnek! Már nagyon vártam Önöket! - rontott nekünk egyből gondterhelt arccal.
- Miért? Történt valami Louval? - kérdeztem félve.
Magamban azért fohászkodtam, hogy azt mondja, hogy hamarabb hazaengedik, ennyi az egész..
- Nos, sajnálattal közlöm Önökkel, hogy Mr. Tomlinsonnak problémái vannak a memóriájával.. - mondta kifejezéstelen hangon.
- Problémái vannak a memóriájával, ami azt jelenti, hogy..? - igyekezett több infót kihúzni a pasiból Tori.
- Azt jelenti, hogy elfelejtett néhány dolgot. - adta a tömör választ a doki.
- Hogy mi?! - kiáltottam fel idegesen.
- Sajnos Mr. Tomlinson nem emlékszik az elmúlt pár hónapra.. - magyarázta valamivel kedvesebben.
Elfelejtette az elmúlt pár hónapot.. Nem emlékszik az elmúlt néhány hónapra.. - ez ismétlődött a fejemben, és egyre jobban kétségbeestem.
Aztán lesett valami, ami még ennél is sokkal jobban megijesztett: Ha az elmúlt pár hónapra egyáltalán nem emlékszik, akkor engem is elfelejtett..!
Ééés ennyi! ^^ Ne öljetek meg pls! :P Remélem tetszett, komizzatok, csillagozzatok pls! :))
Egyébként nektek is szarakodik a neon (ez most azoknak szól, akik blogot írnak)? Csak mert nekem lefagyott az "olvasottság"! Az előző részt pl 132-en olvasták el még aznap délelőtt, utána is végig ugyanannyit mutatott.. A statisztikámról nem is beszélve..! Az a tegnapi napra 0-0, pedig több, mint 400-an látogatták meg az oldalt! o.O Na mind1. Vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen? :D Nagyon kíváncsi vagyok, hogy nálatok hogy van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése